Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Pálmány Béla - Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében
foglalták, ami addig a történeti szakirodalomban ismeretessé vált a megye törtéhetéről. Csakhogy itt is az a helyzet, mint addig sok más megyében, hogy ti. a megye történetének anyagfeltáró munkáját - pozitivista, ha úgy tetszik, fektográf módszerrel - a Borovszky-féle megyemonográfiák megírásának előkészítésével hosszú évtizedekre lezárták és több, mint fél évszázadon át az így összegyűjtött, publikált anyag képezte a teljes ismeretanyagot. Amikor sor került a regionális törtéhet "átmarxizálására", átértékelésére - és a nógrádi négykötetes megyetör-" ténet hangsúlyozottan ezt tűzte célul - sem idő, sem mód nem volt az ismeretanyag újabb anyaggyűjtésen alapuló, szélesebb bázisra és kitekintésre lehetőséget nyújtó átgondolt bővítésére, hanem a meglévő és -főként a társadalom, valamint gazdaság történetének korszerű szempontok szerint történő feltárására, a megyetörtéhet e téren igen sok kívánnivalót hagy maga után. így az a helyzet állt elő, hogy most, a megyetörtéhet elkészülte után kell elkezdeni a nógrádi ipartörtéhet eddig levéltárakban feltáratlanul rejtőző, zömmel szórt adatainak az összegyűjtését,' ami több évtizedes munka, majd ezt követheti a szintetizálás, immár a legújabb hazai és nemzetközi elméleti és módszertani eredmények figyelembevételével. Az "Ipartörtéheti kutatások Nógrád megyében (17-20. sz. ) " című munkaterv ennek a jó húszéves nagy feladatnak a részét képezi. A szervezeti feltételek igen mostohák. A megyében nincsen olyan főiskola, amely esetleg bázist képezhetne, a kutatógárdát így néhány muzeológus és levéltáros alkothatja, akik egyéni áldozatkészséggel, hosszútávú munkával érhetik el a kitűzött célt. Szvircsek Ferencen kívül, aki két évtizedes munkássága során eddig is sokat tett a nógrádi szénbányászat, üvegipar és vasgyártás történetéhek alapos feldolgozása érdekében, talán jómagam vagyok, aki kereskedeletntörtéheti, céhtörténeti és mezővárosi társadalomszerkezetet feltáró tanulmányaimban eddig elvégeztünk egy-egy feladatot. A csapat egyelőre nem állt össze, de remélhető, hogy a muzeumokba, levéltárba újabban került fiatal történész generáció, vagy olyan nógrádi származékok, mint, amilyen éh is vagyok, meggyőződnek e kutatások fontosságáról, érdekességéről és pályájukat ebbe az irányba indítják el. Fontos, hogy a fővárosi közgyűjteményekben rejlő forrásanyag is kiaknázásra kerüljön, mert magának a megyei levéltárnak az anyaga igen hézagos e tekintetben. A kutatás módszereit tekintve komplexitásra kell törekedni. A manufaktúrák törtéhetét nem lehet megfelelően megvilágítani a háziipar és