Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Pálmány Béla - Szvircsek Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében
a céhes ipar korabeli regionális viszonyainak feltárása nélkül. A kutatási terv is kiemeli e három terület együttes vizsgálatának szükségességét. Másodsorban a komplexivitás a forrásgyűjtésre is értelntezendő. Az Országos Levéltárban lévő helytartótanácsi, kamarai és kancelláriai irategyüttesekben szórt anyagként leledző iratok rendszeres feltárása nélkül egyetlen regionális kutatás sem lehet megfelelő színvonalú. A megyei levéltárak és az országos kormányzati szervek fondjai sok szempontból kiegészítik, értelmezik egymást. Nógrád megyeesetében csakis így lehet pótolni olyan eleve adott korlátokat és nehézségeket, hogy itt - az egyetlen balassagyarmati csizmadia céh kivételével - egyetlen más kézművesipari szervezetnek, testületnek nem maradt fenn saját anyaga, ami másutt, szerencsésebb kutatóknak kisebb munkával sokkal mélyebb megismerésre nyújt módot.* A felvidéki emberek történelmük során megszokták.- hogy itt a föld is kétszer annyi munkával fele annyit terem, mint más, jobb adottságú helyeken. Úgy látszik ez a teher a múlt búvárait is sújtja... Szűkebb témánkra térve, a gácsi posztómanufaktúra történetéhek kutatásával kapcsolatos terveinkről szeretnék bővebben szólni. Közismert, hogy ez az országos jelentőségű fabrika - mert manufaktúrának soha sem nevezték és azt követően, hogy az 1830-as években itt helyezték üzembe az ország első gőzgépét, már nem is szabad manufaktúrának nevezni -1767-ben kapott privilégiumot az uralkodótól és 1920-ig működött. Ma már a helyei sincsenek meg, a mai gácsi lakosok közül is kevesen emlékeznek arra, hogy hol is állt ez az egykor híres üzem. Elsősorban a Védegylet idején játszott országos szerepet. Azt hiszem, nemzeti történetírásunk is szegényebb amiatt, hogy még alig ismerjük történetét. Endrei Walter az imént . mondta nekem, hogy megjebaés alatt áll egy tanulmánya, amely a gácsi fabrika 1813-as leírását - amiről munkatervühk is szól - ő már feldolgozta. Ez nagyon örvendetes, de tudjuk, még rengeteg kérdés és korszak van, amiről semmi biztosat nem tudunk. Itt van pl. a manufaktúra eredete, működésének megkezdése. Különböző Nógrád megyei témákkal foglalkozván - így a gácsi uradalom jobbágyságának 1770 után kibontakozott Urbárium ellenes mozgalma egykorú iratait olvasván - felmerült bennem az a gyanú, hogy a fabrika nem csupán 1767, Mária Terézia privilégiumlevelének elnyerése óta működik, hanem valószínűleg már az 1730-as évektől vannak kezdeményei. Robotpanaszok, anyakönyvi adatok sejtetik mindezt, azonban a válasz még nem bontakozott ki az ősködből. Kutatásunk egyik fontos célkitűzése, hogy megállapítsuk, vajon tényleg
