Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
A KONFERENCIA VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI - Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
A KONFERENCIA VTTAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÓI Németh Györgyi Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Konferencia! összefoglalómban a manufaktúratabellák feldolgozásának nehézségeire térek ki. A nyomtatásban közzétett tanulmány eredményeire támaszkodva a tabelláknak forrásként való felhasználhatóságát, a kutatás értelmét vizsgálom. A század első évtizedeiben szórványosan, majd hosszú szünet után a 60-as evektől kezdődően egyre nagyobb számban jelennek meg a manufaktúrák, míg végül II. József uralkodásának idején a magyarországi manufakturális iparfejlődés eléri 18. századi csúcspontját. Az J780 és 90 közötti évtized ipari eredményeinek tanulmányozásához - ma éppúgy mint akkor - legjobb forrásnak a manufaktúratabellák mutatkoznak. A tabellák adatai lehetővé tették, hogy a számbavett üzemeket több szempontból is megvizsgáljam. A szempontokat úgy választottam meg, hogy azok kezdeti tőkés fejlődésünk minél több. jellegzetességét tárják fel. Elemeztem a tulajdonosi viszonyt (a polgári, a nagybirtokosi - ezen belül a világi és az egyházi -, az állami valamint az egyéb tulajdon részesedését) , a munkaerőhelyzetet (a munkások létszámát és a munkamegosztás előrehaladására utaló jellemzőket), az üzemek által forgatott pénzösszegek nagyságát (kiszámítva a nyersanyagért kifizetett és a késztermékekért kapott pénzek éves összegét), a kereskedelmi kapcsolatok területi jellemzőit (mely vidékekről szerzik be az üzemek nyersanyagaikat, s hol értékesítik késztermékeiket) s végül az üzemek fejlődését gátló tényezőket. Az elemzések eredménye, hogy Magyarország területén - Erdély és Horvátország kivételével - a vármegyékben és a szabad királyi városokban a tabellák 78 manufaktúráról tudnak II. József uralkodásának idején. Ezek közül azonban négy nem jutott el a termelés megindításáig. Az üzemek földrajzi megoszlása nagy egyenetlenséget mutat. A 74
