Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
BEVEZETŐ ELŐADÁS - Veres László: A manufaktúra fogalma, a manufaktúratörténeti kutatások feladatai
mek, illetve a regionális ipar fejlődéséhek szakaszai sem választhatók külön egyetlen metszéssel egymástól, így a rtanufaktúrák vizsgálata kapcsán is számos, szorosabban vagy lazábban érintkező témakör kibontására kerülhet sor. 1987 elején a kutatások kiszélesítését tervbe véve megpróbáltuk felmérni, hogy Magyarországon hány intézmény, vagy kutató foglalkozik az ipartörténet ezen korszakával és kiknek a munkájára lehet számítani szervezett formában. Több mint 40 kutató fejezte ki érdeklődését és szándékát, hogy hosszabb távon kíván az iparfejlődés manufaktúra korszakával is foglalkozni. Lényegében erre is alapozva kívánja a Herman Ottó Múzeum tjosszú távon a magyar iparfejlődés e kevésbé feltárt periódusának kutatását felvállalni, figyelembe véve más ipartörtéheti kutatások célkitűzéseit, így az iparrégészet konferenciák tevékenységét, a VEAB nagyjelentőségű munkáját is. A múzeum célkitűzése a kutatások kiszélesítésén túl az is, hogy a koordinálás feladatát ellátva rendszeres publikálási lehetőséget biztosítson és szilárd anyagi bázissal a tudományos tanácskozásokat, egyeztető konferenciákat rendszeressé tegye. A mai tanácskozással vagy ha úgy tetszik a nyitó tanácskozással az említett célkitűzések megvalósítását, a folyamatos munka megindítását kívánjuk elősegíteni. A résztvevők és az érdeklődők kézhez kapták a Manufaktúrák Magyarországon kiadvány I. kötetét, amely lényegében részben a mostani tanácskozás vitaanyagát tartalmazza. A kötetben közreadott 11 tanulmány a tudományos konferencia vitaanyaga. Az előzetes publikáció célja, hogy megalapozza az elmélyült, szakszerű, érdemi vitát. A tanácskozás során - feltételezve, hogy a résztvevőknek volt idejük a dolgozatok tanulmányozására - csak rövid ismertetésre kértük fel a szerzőket és elsősorban arra, hogy vitaindító gondolatokat, problémákat vessenek fel. Szíves engedelmükkel a tanácskozáson elhangzottakat hangszalagra rögzítjük és szeretnénk rövid időn belül egy pótkötetben az ellangzottakat megjelentetni. A hanganyag leírása után a résztvevőket majd megkérjük az elhangzottak újbóli áttanulmányozására esetleges stilizálására és kérjük hozzájárulásukat a publikáláshoz. Mint említettem, a kötetben 11 tanulmány kapott helyet. A dolgozatok lényegében négy témakör köré csoportosulnak. Három tanulmány érinti a manufaktúra kérdéskör általánosnak tekinthető problematikáját. Négy pedig a textilmanufaktúrák történetével kapcsolatos. Két dolgozat foglalkozik a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, kettő pedig az árutermelő kézműipar és a háziipar kérdéskörével. A tanulmányok elolva-