Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)
KÉZMŰVESIPARTÖRTÉNET - MANUFAKTÚRATÖRTÉNET. KUTATÁSI KAPCSOLATOK - Nagy Zoltán: A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipari Archívuma és Szerszámkatasztere
nak kitöltése jelenti. A körmendi tanácskozáson elfogadott - azóta már kiküldött - információ-kérő adatlap a korábbiaktól eltérően komplexitásra törekedve sokrétű tájékozódó kérdést tartalmazott. Nemcsak az egyes műhelyek jellegét vizsgálta, hanem a begyűjtésre került anyag szerkezete felől is informálódott. Új elemként került az adatlapra a műhelyekhez köthető dokumentációs anyag, illetve a segédgyűjteményekben lévő tárgyunkkal kapcsolatos adatok feltárása is. Hátrányként jelentkezett viszont az adatlapok kitöltésének időigényessége, amivel kellőképpen nem számolhattunk, hiszen ez az adott gyűjtemény feltártságának fokával nagymértékben változhatott. A nagyszabású vállalkozást a VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága megbízásából a Körmenden létrehozott Munkaeszköztörténeti Archívum irányítja és szervezi. Az Archívum jogi szempontból sajátos képet mutat. Nem önálló intézmény, de nem is része a múaeumi szervezetnek, felügyeletét a VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága gyakorolja, ugyanakkor Körmend városába telepi tetten önálló épületrésszel rendelkezik. Az itt őrzött anyag kollektív társadalmi munka eredménye, tehát az Archívumban való kutatás korlátozás nélkül mindenki számára szabad. A várkastély épületegyüttesében lévő 2 83 m alapterületű Archívum jelenleg kialakítás alatt van, a kutató és vendégszoba jövő évben kerül átadásra. Ebben az épületben kap helyet az adatbank is, valamint a Munkabizottság által kiadott könyvészeti anyagot is itt tároljuk a céh- és 1 imitációkataszter eredeti adatlapjaival együtt. Az adatlapok rendszerezésére, kutatásszervezésre a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága egy fő gyűjteménykezelő beállítását vállalta, valamint az információszolgáltatás céljára egy xeroxgépet állított üzembe. Hozzájárult továbbá ahhoz is, hogy a helyi múzeum igazgatása mellett munkatervi feladatként láthassam el az Archívum működtetésének feladatát is. Az alapkutatás pénzügyi finanszírozása azonban még jórészt megoldatlan, mivel a múzeum saját költségvetésének csak kis hányadát fordíthatja a szerszámkataszter munkálatainak finanszírozására, bár az is igaz, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy elkülönített számlán egyéb pénzeszközökkel is gazdálkodhassunk. A működési feltételek teljeskörű kialakításáig legfontosabb feladatunk a szerszámkataszterrel kapcsolatos gyűjtések beindítása. 1988 év elején 126 múzeumnak küldtük ki az adatlapokat, mintegy 1300 példányban. A megkeresett intézmények ezidáig mindössze 200 darabot küldtek vissza kitöltve, bennük 12.500 értékelhető adattal. Az in-
