Németh Györgyi szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Kiegészítő kötet. Miskolc, 1991)

KÉZMŰVESIPARTÖRTÉNET - MANUFAKTÚRATÖRTÉNET. KUTATÁSI KAPCSOLATOK - Nagy Zoltán: A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipari Archívuma és Szerszámkatasztere

Nagy Zoltán A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipari Archívuma és Szerszámkatasztere 1987 májusában a VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága országos tanácskozást tartott Körmenden, melynek egyik fő témája a magyarországi múzeumokban őrzött kézművesipari műhelyek szer számanyagának tervezett számbavétele volt. A kataszter munkálatainak előzménye 1963-ra nyúlik vissza. Ekkor történt első ízben felmérés, melyet 1972 és 1974 között újabb követett. E felmérés eredménye jól ismert. A "Céhkataszter" adatai szerint ekkor 61 adatközlő múzeumi őrzőhelyen 76 szakma 281 megközelítőleg teljes szerszámegyüttesét, valamint ezen kívül még 21 iparág töredékes - néhány szerszámból álló - műhelyanyagát vehettük számba. Az adatsorok a múzeumban őrzött szerszámkészlet darabszámáról azonban nem adtak információt, valamint azt sem tudhattuk meg belőlük, hogy a kéziszerszámokon kívül még milyen tárgyi és dokumentációs anyag tartozott az egyes műhelyekhez. Az elmúlt évtizedben örvendetesen egyre nagyobb teret kapott az anyagi kultúra kutatásában a kézműipar még élő gyakorlata, a megszűnő műhelyek szerszámkészletének és termékeinek begyűjtése. A múzeumok évkönyveiben, regionális tanácskozások középpontjában a falusi és mezővárosi monográfiák, tanulmánykötetek egyes fejezeteiben számos érdekes e témát érintő kutatási eredményről is tudomást szerezhettünk. A további intenzív tematikus feldolgozásokhoz azonban szükségessé válik a múzeumokban őrzött szerszámegyüttesek újabb felmérése, több szempontú elemzése. A tervezett szerszámkataszter adatai alapján tudhatjuk meg, hogy milyen intenzitással nőtt az utóbbi másfél évtizedben a kézművesipari tárgygyűjtés hazánkban, valamint arról is képet kaphatunk, hogy egy-egy iparággal foglalkozó kutatónak milyen nagyságrendű anyaggal kell számolnia monografikus feldolgozás esetében. A kataszteri felmérés lehetőség szerint minden múzeumra kiterjed. Számba kívánja venni a teljes kézműipari tárgy- és dokumentáció-együttest abból a célból, hogy a lehető legnagyobb segítséget adja a tervezett kutatásoknak attól függetlenül, hogy azok recens anyagból, vagy a már kihalt iparágak múzeumi tárgyegyütteseiból táplálkoznak. A Kézműveslpartörtéheti Munkabizottság által megindított vállalkozás több szakaszú munka. Az első fázist a szerszámkataszter adatlapjai-