Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
A manufaktúrák számos tényezőt felsoroltak, amelyek fejlődésüket akadályozták. Hummel üzemeihez pénzbeli támogatást kért. mert már minden pénzét befektette, Gumfehlner készpénzelőleget kívánt, hogy árutartalékot képzhessen. A nyersanyagbeszerzéssel is gondjaik voltak. Loipersdorf a császári-királyi áruraktárból szerette volna a szükséges mennyiséget megkapni, Gumfehlner hitelbe akart vásárolni, a ceruzaüzem a magas árakat kifogásolta. Loipersdorf és a ceruzaüzem a magas behozatali és kiviteli vámok eltörlését szorgalmazta az örökös tartományokba. A tabellák feldolgozásakor már többször kerültünk szembe azzal a problémával, hogyan értékeljük bizonyos kézműves csoportok műhelyeinek fejlettségi szintjét. Mivel indokoltnak tartottuk, hogy a Radvánszkyak radványi posztós contuberniumát a feudális termelési keretek közül kiemelkedő üzemnek tekintsük, nem járhatunk el másként az ugyanott tevékenykedő és ugyancsak a Radvánszkyak fennhatósága alá tartozó egyéb contuberniumokkal szemben sem. 29 '' A fésűsök, kalaposok, késesek összesen 38 embert foglalkoztattak /785-ben. Nyersanyagért 8521 Ft-ot adtak ki, termékeikért 19 520 Ft-ot kaptak, ebből a fésűsök állítottak elő 11 030 Ft-ot. A nyersanyagokat részint helyben vagy a környéken szerezték be, s belföldön - közelebbről nem meghatározott helyen - árultak. Termelésük növelését a nyersanyaghiány és az értékesítés nehézségei gátolták. ÖSSZEGZÉS A manufaktúratabellákon szereplő különféle iparágakhoz tartozó üzemek azonos szempontok szerinti feldolgozására azért törekedtünk, hogy a tőkés fejlődés kezdeti szakaszában lévő magyar ipar általános helyzetét a számok által biztosított objektivitással ismerhessük meg. Az összegzést a manufaktúrák és a feudális eredetű üzemek körében különkülön végezzük el, mivel az utóbbi csoport tevékenysége még sok bizonytalanságot rejt magában. Magyarország területén, a vármegyékben és a szabad királyi városokban II. József uralkodásának idején a tabellák összesen 78 manufaktúráról tudnak. Ezek közül azonban 4 (a kassai majolika-, az eperjesi porcelán-, a pozsonyi tű- és likőrgyártó) nem jutott el a termelés megindításáig. További 15-öt (a papírmalmokat, az üveghutákat, a pozsonyi salétromfőzőt, pipakészítőt és mechanikai gépeket gyártőt) kétségekkel
