Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

soroltunk ebbe a csoportba. Hummel tükörgyártó manufaktúrájának melléküzemeit önálló üzemekként tüntettük fel a pontosság érdekében, ám ezáltal a valóságnál kedvezőbb számadatokhoz jutottunk. Feudális eredetű, de a feudális termelési formákat feltehetően meghaladó üzemet összesen 15-öt találtunk főleg a textilipar és a bőrgyártás területén. Elképzelhető, hogy a további kutatás e csoportot más iparágakban termelő műhelyekkel még bővíteni fogja. Az üzemek földrajzi megoszlása nagy egyenetlenséget mutat. A 74 működő manufaktúra közül ugyanis 18 Pozsony vármegyében (15 Pozsonyban), 19 Pest vármegyében (11 Pest városában) helyezkedett el. A legtöbb manufaktúrát és feudális eredetű üzemet Alsó-Magyarországon, a Dunántúlon valamint Felső-Magyarországon találjuk. Dél-Magyarországon biztosat csak a verseci és a temesvári selyemgombolyítóról tudunk, Kelet- és Északkelet-Magyarországon pedig csupán egy-egy üzem (a selesztói nagyolvasztó, illetve a béli üveghuta) volt. Hasonló egyenetlenségek tapasztalhatóak az iparágak között is. A manufaktúráknak csaknem a fele - 34 manufaktúra - textilipari, az üveghutákkal együtt 13 üveg- és kerámiaipari. A fennmaradó 27 manufaktúra többé-kevésbé egyenlően oszlik meg a többi iparág - vaskohászat, bőr-, papír-, mezőgazdasági és egyéb ipar - között. A feudális eredetű üzemek a textilipar tűlsúlyát még inkább növelik. A tulajdonosi viszonyt tekintve manufaktúráink 57%-a (42 üzem) polgári, 31%-a (23 üzem) nagybirtokosi (ebből 10% azaz 8 üzem egyházi), 8%-a (6 üzem) állami, 4%-a (3 üzem) egyéb tulajdonban volt. Állami és egyéb tulajdont csak a textilipari üzemek között találunk. Feudális eredetű üzemeink Endrei Walter nyomán szövetkezeti tulajdonűnak tekinthetők - talán a Radvánszkyak contuberniumainak kivételével. A manufaktúrák munkásainak összlétszáma /785-ben a sasvári üzemmel és a fonókkal együtt 7113, anélkül 962, /786-ban 13 347, illetve 1085 fő volt. A feudális eredetű üzemekben 258-an dolgoztak /785-ben. Az átlaglétszám 30 körül mozgott a manufaktúrákban, kivéve az üveghutákat és a papírmalmokat. Az előbbiekben alig haladta meg a 10-et, az utóbbiakban el sem érte. Feudális eredetű textilipari üzemeinkben szintén 30 volt az átlaglétszám. A legelőrehaladottabb munkamegosztást a textilmanufaktúrákban találjuk. A nyersanyagköltség manufaktúráinkban /785-ben összesen 230 792, /786-ban pedig már 283 371 Ft-ot tett ki, amelynek 1785-ben 72, 1786-ban 70%-át egyetlen iparág, a textilipar dolgozta föl. Sorrendben ezután a vaskohászat, az üvegipar majd a mezőgazdasági ipar követ-