Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

manufaktúrája igazán jelentős,

m Gumfehlner András keleti galantéria készítő üzeme Budán a kisebbek közé tartozik.

241 Hummel Mihály pozsonyi kereskedő különféle vállalkozásai (tü-, ceruza-, fémfüst- és színespapír-készítés) pedig tulajdonképpen tükörgyártó manufaktúrájának melléküzemeiként működtek.

242 A másik pozsonyi tükörgyártó, Birnstingel János György is próbálkozott varrótűkészítő üzem létrehozásával, de a termelés megindítására nem került sor.

243 Ugyancsak Pozsonyban találkozunk egy pipakészítő, valamint egy mechanikai gépeket előállító üzemmel, de termelésük - főleg az utóbbié - rendkívül alacsony volt.

244 A felsorolt üzemek - a loipersdorfi kivételével, amely nagybirtokosi tulajdonban volt - mind polgári tőkével működtek. A különféle üzemek egymással össze nem hasonlíthatóak, ezért 1785-re. illetve 1786-ra vonatkozó adataik feldolgozásánál az átlagszámításnak, illetve a százalékarány megállapításának nincs értelme, s csak az összegzésre vállalkozhatunk. A pipagyártó és a mechanikai gépeket előállító üzemeknek csak 1785-ből van adatuk, Hummel tű-, fémfüst- és színespapír-készítő üzemeinek pedig csak 1786-ból. /785-ben Batthyány Tódor manufaktúrájában 32 segéd és inas dolgozott, a fabrika 23 családnak azaz 90 „léleknek" a megélhetését biztosította. A keleti galantéria készítő csak 8 főt alkalmazott, a többi üzem együttvéve 19-et. Tehát az összlétszám 59 fő. /786-ban az összlétszám 77 főre növekszik. A nyersanyagköltség és a termelési érték 1785-re csak igen hiányosan állapítható meg. A ceruzaüzem 629, a pipagyártó 767, a mechanikai gépeket készítő mindössze 232 Ft-ot költött, illetve 792, 1078, 578 Ft-ot keresett. Gumfehlner üzemével együtt /785ben az összes termelési érték 6948 Ft-ra rúgott. / 786-ban Batthyány nyersanyagköltsége 6500, Gumfehlneré 1807, a többi üzemé 1800, összegezve 10 107 Ft volt. Együttes termelési értékük 13 669 Ft-ot tett ki, amelyből 8940 Ft-ot Loipersdorf on, 2892 Ft-ot pedig Budán állítottak elő. A színespapírt és a mechanikai gépeket előállító üzemek csak belföldön szerezték be nyersanyagaikat. A galantéria manufaktúra Bécsben, a tűkészítő Stájerországban, Batthyány Tódor Ausztriában, Stájerországban és Karintiában, a ceruzakészítő Csehországban is vásárolt, sőt az utóbbi holland nyersanyagokkal is dolgozott. Valamennyi pozsonyi üzem kizárólag helyben és országos vásárokon értékesítette termékeit. A loipersdorfi manufaktúra szintén Magyarországon árult a nagyobb városokban - Kőszeg, Sopron, Győr, Buda -, de 1787-ben Grácba is eljutottak árui. Gumfehlner Pesten és a vásárokon megforduló török kereskedők útján adta el termékeit Törökországba, Ázsiába.