Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon

hangsúlyozzák (Csehbánya, Hárságy). Több közös vonást a kiválasztott huták nem mutatnak. Úgy véljük, nem sikerült megnyugtatóan bizonyítani, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó huták egyértelműen a manufaktúrák közé sorolandók. Egyéb források segítségével kellene megvizsgálni, mennyire voltak a sikeresen működő uradalmi huták tőkés vállalkozások. Adatainkból egyelőre az is alig kideríthető, hogy mennyire haladtak előre a munkamegosztás területén, s mennyit őriztek meg a feudális termelési formákból. Ha meggyőződünk a tőkés fejlődés megindulásáról az üvegiparban lehetséges, hogy az erre az útra lépő huták köre az átlagos teljesítményt nyújtókéval tovább bővíthető. A kiemelkedő üveghuták /785-ben összesen 88, átlagban 12-13, /786-ban pedig összesen 72, átlagban 12 főt alkalmaztak. Azok a huták, amelyekről vannak adataink /785-ben összesen 7928, átlagban 2643, /786-ban összesen 15 086, átlagban 2514 Ft-ot költöttek nyersanyagra. Termékeikért 1785-ben összesen 31 171, átlagban 6234, /786-ban összesen 40 399, átlagban 6733 Ft-ot kaptak. Ha üveghutáink manufakturális fejlődése bizonytalan is, a II. József-korabeli magyar üvegiparban mégis egészen biztosan létezett két klasszikusan értelmezhető manufaktúra. Mindkettő tükröt állított elő Pozsonyban, s a kereskedő tőkének köszönhette létrejöttét. Michael Hummel 1785-ben hozta létre a gyárat, de a termelést csak a következő évben indította meg. Halála után 1787-ben örökösei továbbra is működtették az üzemet. A másik manufaktúrát Johann Georg Rudolph és társai alapították, tőlük 1787-ben Johann Georg Birnstingel vette át a vezetést.

215 Hummel gyára 1786-ban 42 főt, köztük 17 napszámost és 7 árvagyereket alkalmazott a három Nürnbergből hozatott mesteren kívül. Halála után az összlétszám 6 főre csökken a megmaradó két mesterrel együtt. A Rudolph-Birnstingel gyár az 1785-ös 4 főről 15-re növeli munkásainak számát 1786-ban, ami 1787-re 9 főre csökken. A két mestert szintén Nürnbergből hozatták. Tehát 1785-ben négy, /786-ban 60 fő - átlag 30 dolgozott tükörgyártó manufaktúráinkban. A Hummel-gyár működésének első évében 1786-ban 2800 Ft körül, utána 2300 Ft alatt adott ki nyersanyagért, a Rudolph-Birnstingel-gyár az 1785-ös 1527 Ft-ról 1786-ban 2140 Ft-ra növeli nyersanyagköltségeit. Az össznyersanyagköltség /786-ban 5027 Ft, átlagban 2513 Ft. Hummel alig 3 ezer Ft fölött kapott előállított termékeikért (1786: 3037 Ft, 1787: 3075 Ft). A Rudolph-Birnstingel-gyár 1785 és 1787 között