Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Németh Györgyi: Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József-korabeli manufaktúratabellákon
2230 Ft-ról 3810-re növeli bevételeit. 7786-ban a két manufaktúra összbevétele 5906, átlagban mindössze 2953 Ft. Mindkét gyár a csehországi Birgsteinből hozatta a tükörnek alkalmas üveget. Hummelék'az ónfóliát Nürnbergben vették, Rudolphék Bécsben vásároltak egyéb nyersanyagokat. A többi nyersanyaghoz belföldön, helyben jutottak. Hummel a tükörgyártáshoz szükséges segédanyagok előállítására saját maga hozott létre kisebb vállalkozásokat. 2i " Termekéit mindkét gyár kizárólag belföldön, Pozsonyban és a vásárokon értékesítette. Ugyanazokban a tényezőkben jelölte meg a két vállalkozó a manufaktúrák prosperálásának akadályait. Nem volt elegendő nyersanyag, azaz tükörnek alkalmas üveg, amelynek behozatalát egyébként is nagyon megdrágította a vám. A tükörimport pedigértékesítési lehetőségeiket rontotta. Mindezek eredményeképpen az üzemek működtetése nem volt nyereséges. „Ha ezeken nem segítenek, a gyár önmagától megszűnik'* írja Hummel 1786-ban. 217 II. József uralkodásának évtizedében négy tőkés jeilegü kerámiaipari vállalkozást tartunk számon: a holicsi. 21 * a tatai, 2 " a budai 22 " és a pongyeloki 221 majolikaüzemeket. A Róth Gábor által Kassán 1780-ban alapított majolika fabrika 222 és az 1787-ben Eperjesen holicsi mintára szervezett porcelán fabrika nem jutott el a termelés megindításáig. 22 A holicsi manufaktúra főúri - a császári család tulajdonában lévő manufaktúra volt, amelyet ugyanaz a Puthon nevű bécsi bankár bérelt, mint a császári család sasvári kartonmanufaktúráját. 224 A másik három manufaktúra polgári tőkével működött. Tatán Christina Hermann majd Georg Schlögl, Budán Kuny Domokos, Pongyelokon Róth Ferenc vezette az üzemet. Csak 7-8 munkás dolgozott a pongyeloki manufaktúrában. 225 Budán és Tatán 11 és 14 között mozgott a számuk. 22 " Holicson azonban az 1785-ös 18-ról 1788-ra 64-re emelkedett a létszám. 227 Buda kivételével a segédek és inasok mellett mindenütt említenek napszámosokat is. Összegezve az adatokat 7785-ben 49 fő (ebből 11 napszámos), azaz átlagban 12, 7786-ban pedig összesen 86-an (kb. 35 napszámos), átlagban 21-en dolgoztak a magyarországi majolikaüzemekben. A nyersanyagért kifizetett és a késztermékekért kapott pénzösszegek adatai sajnos nagyon hiányosak. 1785-ben és 1786-ban ugyan mind a négy manufaktúráról töltöttek ki tabellát, de nem pontosan. 1787-ről pedig mindössze két tabellánk van, 1780-ról és 1788-ról egy-egy. így csak azt állapíthatjuk meg, hogy az 7785-ös és '86-es években valahol 10 és 20
