Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Dóka Klára: Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásárló kereskedelem

esetben, ha a megye területén kisebb számban éltek a helyi viszonyokat jól ismerő, zömében zsidó kereskedők. Erre legjobb példát Temes megye esetében találunk. E terület természeti adottságai nagyban hasonlítottak Bács-Bodrog megyéhez: felszínét kiváló termőföld borította, fejlett állattartás alakult ki, a tájegységen áthaladó, már a 18. század elején szabályozott folyók (Temes, Béga) szállítási lehetőséget biztosítottak. A megye öt járásra oszlott (csákovai, lippai, temesi, újaradi, verseci), Temesvár pedig a vidék és az egész régió gazdasági, közigazgatási központja lett. A kedvező feltételek ellenére e megye mezővárosaiban és községeiben lényegesen kevesebb iparűzővel találkozunk, mint a Bácskában. A települések 60%-ában éltek csak kézművesek. Legtöbb iparoshely Temesvár közvetlen vonzáskörzetében alakult ki, mivel a város nem vonzotta magához a környék lakóit és iparosait, hanem serkentőleg hatott azok fejlődésére. Megfigyelhetjük azt is, hogy a viszonylag kisszámú kézműves nem egyenletesen oszlott el az iparos helyeken, hanem egy-egy járás piaci központja (Csákóvá, Versec, Lippa, Űjarad, Temesvár) emelkedett ki. A járások iparosainak ágazati összetétele a következő volt: Iparcsoport Mester Legény Összesen % I. 35 86 121 3.75 II. 909 " 302 1211 37.53 III. 559 141 700 21,69 IV. 360 99 459 14,22 V. 481 160 641 19,86 VI. 74 21 95 2.95 Összesen 2418 809 3227 100,00 Az összesítésből látható, hogy a kézművesek nagyobb része a lakosság elemi szükségleteit ellátó IL, III. csoportba tartozott, a bőrfeldolgozó ipar a harmadik, a szomszéd megyében kereskedők számára dolgozó textilipar 13%-os különbséggel a negyedik helyre szorult. Bár a II. kategória túlsúlyát az is növelte, hogy e csoportba tartoztak a megyében tömegesen dolgozó fazekas mesterek, akik itt a falusi, mezővárosi árutermelő iparosok legfontosabb részét jelentették. A piacközpontokban lakó kézművesek száma a járásokban élők felét adta ki. A lippai járás 710 iparosa közül 364 mester és 92 legény lakott a központban, az újaradiban 845-ből 170 mester és 179 legény, a versééiben pedig 859-ből 437 mester és 215 legény.