Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Dobrossy István: A 18-19. századi miskolci műhelyek helye az északkelet-magyarországi serfőzés történetében

tárolásához, 1 db vas szerszám a kemence tüzének irányításához, 4 db edény a kúthoz, 6 db keverőlapát, 1 db csatorna a sörnek kádba töltéséhez, 1 db nagyméretű kettős kád a sörgyártáshoz minden felszerelésével, 1 db serfőző üst, 5 db puttony, 2 db kisebb és 4 db nagyobb üstből meregető kanál, 2 db sörösedény, 6 db dézsa, 1 db sajtár, 1 db söröskanna, 1 db üsthöz való keverő, 1 db kisebb kád a lehűtött sörnek. A tárolóedények közül számba vettek 4 db kisebb és 80 db „rendes" söröshordót. A serfőzéshez szükséges alapanyagok mennyiségéről készült ugyan minden esetben felmérés, de ez éppoly változó volt, mint pl. az, hogy mennyi sörös vagy pálinkás hordót találtak a műhelyben. Ezekből az előállított mennyiségekre nem tudunk következtetni, nem alkalmas arra, hogy pontosan érzékeltesse az üzem kapacitását. Miskolcon, Mindszenten a műhelyekben lényegében hasonló mennyiségű és jellegű munkaeszközökkel állították elő a sört. Ezt a képet színesíti az az összeírás, amely 1816-ban készült a Miskolc melletti Csaba helységben: „Inventáriuma azon eszközöknek, mellyek a D.-győri Királyi Uradalomhoz tartozandó Csaba Ser és Pálinka házában úgy hozzá ragasztott Kortsmában találtattak": 9 db kád, 18 db kádra való abroncs. 84 db hordóra való abroncs, 1 db rézből készült ser üst, 1 db „mároló" kád, „tisztálló kőbűl két vass abrontsba", 1 db komló szűrő, 2 db sercsatorna, 1 db sertöltögető (cserpák), 3 db sör kád, 1 db nagy és 1 db kis sercsatorna, 1 db vasból készült tűzpiszkáló, 2 db seres nagy vályú, 2 db pálinkafőző üst. Az összeírás feltüntet még 18 db seres hordót és a pálinkafőzéshez 1 db vodkás hordót. A ser és pálinkafőző épületében kimérőhely, illetve korcsma is lehetett, s ennek a berendezését számba véve említi az összeírás, hogy van egy darab lágy fából készült hosszú asztal, s mellette két lóca.

12 A hasonló munkaeszközök a munkafolyamat hasonlóságára is utalnak. Bár a sörkészítésről miskolci „recepttel" nem rendelkezünk, nem haszontalan, ha néhány analóg példát említünk. Ezek közül is - bár általános - mégis tanulságos Möller J. leírása: „Azt az ital nemét a' mellyet mi sernek nevezünk megpergelt árpábul búzabul 's a

? t. vagy szaladbvà szokták főzni. Az árpaszaladbul barna; a' buza és zab szaldbul pedig fejér ser készül. A' midőn szaladot akarnak készíteni, az említett nemes életet vízbe beáztatják, hogy a'száraz szemek megdagadjanak, és ez által a' szeszes és nyálkásnemű részeknek a' kimenetelre az út előre megkészíttessen. A' megáztatott szemes élet, megesvén az áztatás, olyan padra vagy deszkatáblákra hordatik, a'mellyeknek nem tökélletes horizontális, hanem egy kevéssé harántékos fekvések van, hogy a' belől-