Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)
Rémiás Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. Az 1863. évi magyar királyi helytartótanácsi összeírás és a korabeli malomstatisztikai felvételek alapján
Borsod vármegye 1863. évi malomösszeírásában gyakorta fellelhető a már 2 éve tartó szárazságra való hivatkozás. Közülük az alábbiakat emeljük ki: „Már 2-ik éve, hogy a folyamatosan tartó szárazság miatt nem őrlött semmit .' . ." (Dövény, Felső Nyárád. Kurittyán-szentpéteri járáshoz tartoznak, és Mező Kövesd.) „A jelenlegi vízhiány miatt a malmok csaknem egészen pangásba(n) állanak". (Edelény - a szendrői járásban.) ,A víz csekélysége miatt a jelen szárazságtul csak lantolva járnak. " (A miskolci járásban H. Szalonta és H. Papi l-l patakmalmára történt észrevétel.) „Az uralgó jelen szárazság miatt még a Szentpéteri és Barczikai Sajó vizén létező 's e jegyzékben foglaltak közt legjobb karban levő malmokban is mostanában csak egy néhe két kövön történik az őrlés, a többiekben pedig a Bán illetőleg Tardonai pataknál egészben történt kiszáradás miatt egész nyár folyama alatt semmit sem őrölhet." (Értsd a szentpéteri járásban összeírt malmok többségére.) Borsodban az összeírás évében 2 gőzmalmot tartottak nvilván. amiből valójában csak egy működött, hisz a Miskolc városához tartozó Dvorszkiné malom leégett. A ládházi (miskolci járás) is nagyon kis teljesítményű volt, ugyanis műmalmával együtt 3 kövön csak 48 a. mérő gabonát őrlött meg 24 óra alatt. A vármegye másik műmalma az egri járásban, Sályon volt. Tudnunk kell, hogy egy évvel vagyunk a Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt. alapítása előtt, amely 2 milliós alaptőkévei indul és 115 munkást fog alkalmazni. 37 . Borsod malmainak 76,36%-át a patakmalmok tették ki. Csak Miskolc városához 8 patakmalom tartozott: Király, Fáy-féle, Bük-féle, Pap. Vágó, Városi, Kis és a Nagy Ignatz malom. A Bük-féle malom középkori eredetű, amely a Bükk családot megelőzően a Herczeg család tulajdonát képezte. 38 Miskolc leghíresebb malmai a Pap malom és a Vágó malom volt. Mindkettőt már a 15. század végén említik a források. 39 Az előbbi 3 keréken őrölt, ebből egy mindig az egyháznak. Az utóbbi nevét onnan kapta, hogy szomszédságában volt a mészárosok vágóhelye, a vágóhíd. Mindszent ispotályának malma, majd a tapolcai apátság tulajdona lett. Az 1570 körül épült diósgyőri pálosok malma és az 1652-től működő darázsmalom már az 1863-as malomösszeírásban nem szerepelt. 40 A Szinván őrlő Városi malom azonban még aktív volt. Ezt a malmot Miskolc városa a 19. század elejétől 6 éves időtartamra adta bérbe évi 500 frt.ért. 41 A vízimalmok közül említést érdemel a Sajó Arnóthoz tartozó Zbuska puszta paíakmalma, amely „. . . . messze vidékekről, sőt még a
