Németh Györgyi - Veres László szerk.: Manufaktúrák Magyarországon 1. Manufaktúratörténeti Konferencia Miskolc, 1989. október 16-17. (Miskolc, 1989)

Tamáska Péter: A linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei a 18. század utolsó harmadában és a 19. század első évtizedében

tusú és zsidó tolerált kereskedők közvetítették hazánkban. A nagyobb üzletek kötése és az esedékes tartozások behajtása szorosan kötődött a négy pesti országos vásárhoz, amelyek Schwartner szerint a várost Londonhoz tették hasonlatossá. A peres eljárások kezdeményezése is általában a vásárok idejére esett, amikor tárgyalni lehetett az adósokkal, illetve megbízottakkal.

lH Évtizedekig Johann Georg Kischbert vezette a pesti irodát pénztárosi minőségben, mellette Lebel és Gilitzer neve szerepel. Kischbert megbízható információkkal rendelkezett az összes vele kapcsolatban álló kereskedőről a Királyi Jogügyi Igazgatóság jóvoltából, amelynek szerepe döntő volt a gyárnak nemegyszer csak az adósságok visszafizetésével realizálható bevételnek biztosításában. A gyakran csak féléves késéssel jelentkező bevételek miatt a manufaktúra működtetéséhez jelentős pénztőke kellett, s gazdag, tehetős partnerek, akiknek útja jól követhető az Országos Levéltár kamarai forrásanyagában. A vizsgált időszakból 194 peres eljárás anyaga maradt fenn, mégpedig 81 az 1776 és 1789 közötti időszakból, 75 az 1789 és 1800 közöttiből, az 1800 és 1810 közötti szakaszból pedig 38.

19 A periódusokra bontást maguk az iratok sugallják, aminek oka éppúgy lehet hiányos voltuk, mint az, hogy az 1775. évi csehországi parasztlázadás miatt ekkor a szokottnál sokkal több árut irányítottak Magyarországra, s ezzel 1776ra a peres úton rendezendő ügyek száma is megnőtt. 1789 válságos éve a kereskedelemben is erősen éreztette a hatását - 1790-re meredeken megugrik a beperlések száma -, 1811 pedig az alapvető pénzügyi változásokat hozó devalváció miatt tűnik zárókőnek. A több mint négy évtized alatt a perelt áruk értéke és az egyes kereskedőrétegek közti megoszlása a következő volt:

19 Felvett áru Kereskedők, Egy-egy vállal500 Ft-on fe- Közös vállaiKereskedőértéke ill. adósságok kozásra eső lüliadósságok kozások.ill. rétegek Ft % száma árt.-érték száma % consocietások száma % Görög státusú 83 526 42.8 91 918 60 65.9 49 53,8 Zsidó 61 937 31,7 32 1936 28 87,5 21 65,6 Német 20 909 10,7 34 615 15 44.1 15 44.1 Magyar 14 935 7,6 19 786 13 68,4 7 36,8 Olasz 2 452 1,3 3 817 2 66,6 1 Örmény 6 606 3,4 3 2202 3 100,0 2 66,6 Török alattvaló 3 900 2.0 2 1950 2 100,0 -