Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

digitalis domborzatmodellje segítségével Csorba-kő láthatósági modelljét, amely rávilágít a vár szerepére is. Mivel a vár nem látható a környező falvak egyikéből sem ezért a 14. századi kisvár egyrészt értékóvó szerepet kellett, hogy betöltsön, másrészt a Szendrő-Pelsőc út feletti nyeregben egyfajta útellenőrzést is betölthetett. A 15- században Perényi Imre főúri rezidenciáját szintén nem láthatták a környező falvakból, így nem is tűnik igazi rezidenciának. Talán inkább egy elit nyaralója volt Perényi Imrének, aki, ha ritkán elszakadt a budai udvartól, vagy a külföldi diplomáciai utaktól, akkor nyaralni jött ide. Halála után vélhetőleg ezért is esett vissza a vár szerepe. Bár fontos út mellett volt, de nehezen erődíthető, kicsi, településtől távol feküdt így az újfajta főúri igényeknek már nem felelt meg. Diósgyőri vár (Miskolc—Diósgyőr) A Diósgyőri vár területén és környezetében a Széchenyi Terv jóvoltából kerülhetett sor 2002 májusában újabb régészeti feltárásra, majd 2002-től 2005-ig kisebb-nagyobb kutatásokat végzett Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze. A négy saroktornyos felsővár már elárulta titkait az 1960-as években végzett ásatások során. Több mint 30 év múltán a szükségszerűvé vált