Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása B.-A.-Z. megyében (Múzeumi Mozaik 6. Miskolc, 2006)

állagmegóvási munkálatok mellett felmerült egy esetleges rekonstrukció, a palotaszárnyak és a lovagterem helyreállításának lehetősége. A saroktornyok belső oldalain ma is kirajzolódnak a palotaszárnyak keresztmetszetei, a korabeli Európában legnagyobbnak számító lovagterem boltozatának teljes ismerete alapján pedig talán lehetőség nyílik az eredeti struktúra visszaállítására. Az eddigi feltárások során azonban a vár faragott köveinek csak kis töredéke került elő. Ezeket nagy valószínűséggel másodlagos helyekre beépítették be, elhurcolták, vagy a vizesárokba zuhanva ma is feltárásra várnak. Ez a tény/kérdés, valamint a vár környékét érintő beruházások (díszburkolat, sétány, parkoló kialakítása) tették szükségessé a Nagy Lajos-kori vár kiépítésének elméleti kidolgozása mellett a régészeti munkálatok megindítását is. A várat körülvevő 25 méter széles vizesárkot csak részben sikerült korábban megkutatni, és az árok ellenfala is csak a nyugati oldalon került helyreállításra. Az egykori Huszárvárról csak feltételezések születtek, hiszen a kis szakaszokon előkerült falmaradványok nem szolgáltattak elég adatot az alaprajznak még a felvázolásához sem. A nagy erővel meginduló ásatás során a legnagyobb siker a vizesárokban folytatott munkát koronázta, illetve innen került elő a legtöbb leletanyag. A várárok iszapja azonban olyan „kincseket" is megőrzött, mint az északi oldalon, Anjou-kori leletanyaggal keltezett rétegből előkerült bőrcipő maradványa, vagy a déli oldal hihetetlen gazdagságú késő reneszánsz kerámiaanyaga. Előkerültek olyan mérműves töredékek is, melyek alapján újra lehet kezdeni a 14. századi kályhacsempék kiszerkesztését. A kőfaragványok tekintetében a Déryné-ház falkutatása érdekes eredményeket hozott: igazolódott a feltételezés, mely szerint a jó minőségű, sőt figurális díszítésű köveket újra hasznosították, illetve beépítették - sajnos minden bizonnyal a vártól messzebbre is elhurcolva. Árpád-kori település nyomaira bukkantak az északi oldalon, a vizesárok ellenfalán kívül, a feltételezett Huszárvár falainak kutatása során, és a Vár utcai egykori óvoda kertjében, a korabeli vársíkon. Mindezen adatok igen fontosak lehetnek a vár építési periódusainak tekin-