Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

Egyrészt importálták az üveget. Másrészt viszonylag behatárolható volt az üvegtárgyak iránti igény, s ezért egyszerűbb volt fúvással előállítani a termékeket, mintsem a forma elkészítésével bajlódni, különösen ha a nagyobb mennyiségű és azonos típusú termékek iránt kicsiny volt a kereslet.

14 Magyarország üvegiparának újratelepítésére a 16. századtól került sor. A 16. században a középkori eredetű teplicei üvegcsűr mellett csupán néhány helyen folyt üveggyártás Magyarországon.

15 A 17. században a Felvidéken a Rákóczi-család járt élen üvegkészítő műhelyek alapításában, illetve üzemeltetésében, Erdélyben pedig Bethlen Gábor, majd pedig utódai.

16 Nyugat-Magyarországról csak gyér kezdeményezéseket ismerünk. Nyilvánvalóan ennek okai között a török hódoltság területi kiterjedését és a fejlett iparral rendelkező Ausztria közelségét is számításba kell vennünk.

17 A 17. század végétől, de még inkább a Rákóczi-szabadságharc utáni időszakban, a gazdaság reorganizációjának idején a magyarországi üveggyártás új vonása domborodott ki. Különösen a fában gazdag hegyvidéki erdőségekben gomba módra szaporodtak a főúri uradalmak központjaiban emelt üvegcsűrök. A korábbi századokban az üveggyártás alapvető feladata az arany- és ezüstbányászat igényeinek kielégítése volt. A 17. század végétől a főúri huták ablaküveget készítettek és mellette elsősorban tárolóké ivóedényéket a bortermő vidékek számára. A huták alapításában a Rákóczi-család járt az élen, melynek tagjai a sárosi Makovicától az abaúji Regécen át az erdélyi porumbáki és kománai uradalmalég mindenütt létesítettek üvegkészítő üzemeket. Mellettük nem elhanyagolható a Bercsényiek és a Károlyiak szerepe 14 Az üvegtárgyak iránti kereslet elsősorban az arany- és ezüstbányászatban nyilvánult meg, hiszen a választóvíz tárolására az üveg volt a legalkalmasabb. 15 SághetyiL., 1938. 76-77. 16 Hangay Z., 1987. 139-140.; BuntaM., 1980. 221. 17 Borsos B., 1974. 46.; Kemény L., 1906. 188-189.