Veres László: A pincetokba való palack (Múzeumi Mozaik 2. Miskolc, 2003)

sem, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 18 A 17. század második felében és a 18. század elején létre­jött üzemek a gyáripari jellegű üvegkészítés kibonta­kozásáig az ország üveggyártásának és üveggel való ellátásának meghatározó tényezői voltak. Egy-egy huta termelése lefedte a közeli szűkebb piackörzetet, a felesleget pedig az üvegkészítő műhelyekkel nem rendelkező Alföldön értékesítették. 19 A 16—18. században a pincetokba való palac­kok előállítása különböző mértékben követhető nyomon az egyes üzemek történetére vonatkozó le­véltári források és a fennmaradt tárgyi emlékanyag felhasználásával. A vizsgálatok során figyelembe kell vennünk azt, hogy az üvegkészítést meghatározó alapanyagok alapján az ország területe egyértelműen felosztható üveggyártásra alkalmas és nem alkalmas vidékekre. Az üvegkészítés bázisai a hegyvidékeken voltak, hiszen csak itt található megfelelő mennyi­ségben fa, melynek hamujából hamuzsírt lehetett előállítani és amely az energiát biztosította. Mivel a huták alapvetően a közeli területeket látták el pro­duktumaikkal, a pincetokba való palackok előfordu­lása is itt a legnagyobb a háztartásokban. A Nyugat­Dunántúl, Felvidék mellett önálló területi egységet képez az üveggyártás tekintetében is Erdély. A két nagy üveggyártó vidék ipara eltérő fejlődésen ment keresztül. Különböző volt a huták alapításának oka, a tájon élők más-más típusú termékeket igényeltek és nem elhanyagolható az sem, hogy különböző orszá­gokból származtak az üvegkészítő munkások is. 20 A 16—17. századi lakáskultúra kiváló ismerője, Radváns^ky Béla az asztali edények bemutatásakor megállapítja, hogy a „közönséges üvegpalack nem ment ritkaságszámba, az útra való pincetokban is Vö. Veres U, 1997. 45-46. 1 9 A huták egy része többszöri vándorlás után akár 200 évig is termelhetett egy adott körzetben a középkori technológia al­kalmazásával. L. pl. porumbáki huta, amely 1899-ben, regéci huta, amely 1916-ban szüntette be termelését. 20 L. Veres L., 1997. 180. oldalon szereplő térképet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom