Veres László: Magyar népi boros- és pálinkásüvegek (Múzeumi Mozaik 1. Miskolc, 2003)

Ivóedények 7. kép. Hengeres testű pohár buborékos dísszel. Erdély, 19. század eleje a) Poharak: Üveghutáink kivétel nélkül többféle formában és nagy mennyiségben állítottak elő borosés pálinkáspoharakat. A poharak hagyományos formája kezdetben követte a középkori típusok alakját, vagyis a lapos talpból kinövő hengeres, esetleg enyhén tölcsérszerű test alkotta a pohár alapformáját. A 18. században a poharak falát legfeljebb lyukasztással díszítették, ami azt jelentette, hogy a még meleg üvegbe szögeket szurkáltak, és így az edénytesten buborékok keletkeztek. A 18. század végétől terjedt el az edény üvegfalának festése, metszett, gravírozott, vagy csiszolt díszekkel való ékesítése, és a színes üvegből való pohárkészítés. Erdélyben és FelsőMagyarország hutáiban (Árva, Zólyom, Zemplén) a 18. században mindkét területen a legváltozatosabb színekben (sárga, zöld, vörös) káprázó termékeket gyártottak. A poharak gazdag formai és díszítésbeli változatával már a 18. században is találkoztunk, de