Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)

ta. 1454-ig Regéc és Tokaj várával együtt Brankovics György szerb despotáé volt, majd 1464-től lett a Szapolyai családé. Ferdinánd ha­dai ellenében Szapolyai János hívei, élükön Pe­rényi Péterrel, 1537-ben ostrommal elfoglalták és lerombolták. Romjait 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna parancsára elbontották és köveiből gazdasági épületeket emeltek. A mintegy 500 méter magas várhegyen épült hajdani varnak napjainkra csak elenyésző romjai maradtak, az egykori alaprajz régészeti ásatás nélkül nem tisztázható. R.L. illetik, s a füstös szellőzőlyukak is hosszabb tar­tamú itteni tartózkodásról tanúskodnak. Eredeti rendeltetése a Rákóczi uradalom bo­rainak tárolása volt. A pincét a vulkáni eredetű, könnyen megmunkálható tufába vájták. A főág mellett számtalan mellékág található. Építésze­tileg a legérdekesebb a nagyterem csehsüveg­boltozata, melyet hatalmas, mívesen megmunkált pülérek támasztanak alá. A pincét ma is eredeti rendeltetésének meg­felelően használja a Tokaj-hegyaljai Borkombi­nát Tállyai Pincészete. Cs.M. VÁRROM TÁLLYA MJ Óvár dűlő Az erősség valószínűleg a 13. század végén épült, építtetője ismeretlen. 1404-ben Debrői István birtokában volt, aki fellázad a király el­len, s ezért várát Zsigmond ostrommal elfoglal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom