Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban

Különös, hogy Mádon a fáklyástársulat mindig egyenrangú volt a szőlőműves társulattal, mindkét társulat felvonulási rendje gazdag hagyományokon alapult. A fáklyástársulat felvonulását itt mindig farsangkor rendezték, viszont a szőlőműves társulat ezt a felvonulást szüretkor is és farsangkor is megrendezte. Itt említem meg, hogy a mádi fáklyásfelvonuláson szerepeltek a sáfárok, lovaslegények, törökök, vőfélyek, maskurások, az utóbbiak között a drótos, zsidó handlé, tallus zsidó és a cigány. Az iparostársulatok által rendezett felvonulások nem tekinthetnek hosszú múltra. Minden községben emlékeznek az első szüreti felvonulásra, melyet főleg a bodrogközi aratási és szüreti felvonulások mintájára honosítottak meg. Az iparostársulatok már a múlt század végén - főleg Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon rendeztek szüreti bálokat, csőszlányok és csőszlegények már ekkor is tevékenykedtek a szőlővel feldíszített táncteremben, de utcai felvonulásokat akkor még nem rendeztek. Erdőbényén az első szüreti felvonulást 1923-ban rendezték meg. Ugyanis a 20-as évek elején nyitották meg a helyi kőbányát, melynek első bányászmunkásai dunántúliak voltak. Somoskőújfalu, Alsóág, Felsőág, Badacsonytomaj munkásai magukkal hozták és ide plántálták át a korábbi lakóhelyük szüreti szokásait. Erdőhorvátiban és Bodrogkeresztúron a 30-as évek elején rendezték meg az első szüreti ünnepélyeket; előbbi időkből csak a koszorúvitelt ismerték. Tolcsván 1924-ben rendezték meg első ízben a szüreti felvonulást, felvidéki szokások mintájára. Bodrogolasziban csak 1932-ben tartották meg első ízben, részben az erdőbényei kapástársulati felvonulás, részben a tolcsvai iparostársulati felvonulás alapján. Láthatjuk, hogy az iparostársulati felvonulások csak az 1920-as években terjedtek el Hegyalján. Tudnunk kell, hogy az 1920-as évek elején országszerte, főleg az Alföldön felújították az aratási és szüreti felvonulásokat. Ezzel függ össze a hegyaljai szüreti népszokások újjáélesztése is! Viszont Tokaj-Hegyalján a szüreti ünnepségek rendezési jogát mindenütt az iparostársulatok ragadták magukhoz, s néhány év után teljesen háttérbe szorították a kapás- és fáklyás társulatok ünnepélyeit. A továbbiakban tíz hegyaljai mezőváros szüreti népszokásairól, azok kialakulásáról szeretnék rövid áttekintést nyújtani. 88