Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
László Tamás: Mád történeti városszerkezete
Ebbe a típusba tartozik Abaújszántó, Mád, Erdőbénye, Tolcsva. Ezekben a kassai mintájú városszerkezetnek a helyi jellegzetességeket figyelembe vevő típusai alakultak ki. A legközvetlenebb adaptáció, szinte „másolat" az abaújszántói városalaprajz. Itt is kiszélesedik a középső főút, tengelyében a „tér" közepén zárványokban templomok, művelődési ház, piac helyezkednek el. Beugró épületek a főutcának ténylegesen zárt hatású, „térszerű kiképzést" adnak. A szélső főutakkal itt is keskeny közök kötik össze, mint azt a kassai példán láttuk. A vizuális kapcsolatra szép példa a katolikus és a református templom között húzódó köz. Erdőbényén a tokaj-hegyaljai mezővárosok szerkezeti jellemzőjeként felismert, végein összehajló párhuzamos főutcás elrendezés módosított formában jelenik meg. A módosítás oka két topográfiai-domborzati adottság, melyre a település úthálózata épül: a szeszélyesen kanyargó és változó vízjárású Mély patak völgye és a Mulatóhegy oldalában az általános terepviszonyoktól elkülönülően kiugró, citadellaszerű magaslat. A település főutcája, a Kossuth Lajos utca az előbb említett magaslatra merész ívvel kapaszkodik fel, az esésvonalat követve. A vele párhuzamos két főutca, a Rákóczi és a Hunyadi utca hajlása ezt követi. A sűrűsödés, a „fejrész", az összehajlás itt a magaslaton törvényszerűen létrejön, de a patakvölgy felőli részen nem. Az itteni csatlakozás a szeszélyes járású patak miatt elbizonytalanodik, a hármas úthálózat szétnyílik, a vonal menti elrendeződést terek körüli csoportosulás váltja fel. A domborzati viszonyokat felhasználva, a település sziluettje szinte „címerbe foglalható". Az Aranyos patak völgyéből érkező útról a két templom tornya közrefogja a Mulatóhegy jellegzetes kúpját. Az előbbiekben vázolt látvány más irányokból is érvényesül. A Mulatóhegyről a két torony a Szirmay-kastély tömegét fogja közre. A Kossuth Lajos utca sajátos kis terekkel tagolt utcaképe, szinte zenei, „melodikus" vonalvezetése a domborzati viszonyokhoz való artisztikus alkalmazkodásban kereshető. A vizsgált települések kívülről és belülről egyaránt zárt képe szintén hasonló a kassai városképhez és városszerkezethez. Mád városszerkezete ismét egy sajátos adaptáció, ahol a domborzati viszonyokat mesterien használták fel különleges összhatás elérése érdekében. A továbbiakban Mád városszerkezetét vizsgáljuk abból a
