Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

2. ábra. A mádi völgy a „fallal kerítettség érzetét kelti' szempontból, hogy az egyes mozzanatok mennyiben segítik, ill. gazdagítják a külső-belső kommunikációs kapcsolatokat. Mád esetében a domborzati és vízrajzi viszonyokhoz való alkalmazkodás a kassai típusú városszerkezet sajátos adaptációjához vezetett, mely tükrözi a letelepedés sorrendjét, az eszmei-felekezeti hovatartozást, a település gazdasági-társadalmi alapjainak a fejlődését. Mád általános környezete enyhe lejtésű délkeleti kitettségű domboldal. Ebbe hasít bele észak-déli irányú, erős esésű, viszonylag meredek partú völgyet a Fürdőskúti- és a belecsatlakozó Máj-patak. Ez az a lokális hely, amely - véleményünk szerint - Mád elsőrendű telepítő tényezője. Az ebben a völgyben települt mezőváros - kis túlzással - „fallal kerített". A bezártság, a védelem érzése - hiszen a fal kifelé és befelé egyaránt hat - segített a viszonylag tömör, sűrű szerkezet kialakításában (2. ábra). A völgy szélvédett, aránylag tágas, a két szemközti dombtető közötti távolság 6-800 m. 75