Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
László Tamás: Mád történeti városszerkezete
azt. Megváltozott ezzel a központ és periféria viszonya. Míg korábban a központ volt az értékesebb környezet és a „faluszéle" szegényesebb, ma ez a helyzet megfordult. Jelzi ez a központi irányítás gyengülését, ill. az attól való elfordulást; jelzi az erőteljes individualizálódást, a közösségek hiányát, a családi kötelékek felbomlását, a rokoni-vérségi kapcsolatok lazulását. Magyarázható-e másképpen ez a helyzet, amikor a település lélekszáma stagnál, ill. csökken, a beépített terület és a telkek száma pedig nő. Ez a kérdés nem kezelhető elszigetelten a központban kialakult avulási folyamatoktól. Mindezek mélyén persze átfogóbb társadalmi és gazdasági problémák húzódnak meg. Ez a terület nem tartozik vizsgálódásunk további teréhez, mert a továbbiakban az elméleti alapok részletesebb kifejtése után Mád sajátos városépítészeti, városszerkezeti karakterét kívánjuk meghatározni, a Kossuth Lajos utcától délre eső területen pedig inkább egy országosan mindenütt fellelhető, „semlegesnemű" karakterről van szó. Történeti városszerkezetként kicsit leegyszerűsítve a helyzetet, a Kossuth Lajos utcától északra eső területet kezeljük. Az általunk vizsgált nyolc monokultúrás tokaj-hegyaljai volt mezőváros - Abaújszántó, Erdőbénye, Tállya, Mád, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka és Tolcsva - mindegyike első benyomások alapján hallatlanul bonyolult, differenciált városképet, városszerkezetet mutat. Olyan városalakulatokról van szó, amelyeknek a szerkezete városiasán bonyolult, beépítettsége átmenet a városias és a falusias jelleg között. Az előbb felsorolt települések szerkezete egymással is rokonítható, bár mindegyik más-más válasz az adott „lokális hely" domborzati, vízrajzi viszonyaira. Kézenfekvő volt a kérdés, hogy melyik jelentősebb és már korábban kifejlődött település szerkezete, szerveződése a minta, a gyökér? Az 1641-es „szőlőrendtartás"-ban említett, és Tokaj-Hegyalján is szinte mindenütt birtokos felvidéki „Pentapolisz" vezető településének, Kassának a városszerkezetében véltük megtalálni a kérdésre a kulcsot. Kassa esik legközelebb Tokaj-Hegyaljához, és a legerősebb gazdasági-kereskedelmi-jogi összefonódás szintén Kassával alakult ki a Pentapolisz települései közül. így alakulhatott ki az a szoros szellemi kapcsolat, amely - a témánk szempontjából - a XVI. század második felében hirtelen fejlődésnek indult mezővárosok és az akkor már fejlett, városszerkezetében érett, kiteljesedett 71
