Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

Kassa között a településszerkezet másolásában, formai és eszmei jegyeinek átvételében, adaptálásában csúcsosodott ki. Kassa a több párhuzamos főutcás városszerkezet kifejlett, érett példája. A szerkezet az egyutcás település és a fallal kerített „tökéletes város" összetételéből született (1. ábra). A történelmi Magyarország területén itt jelentkezik tisztán, szinte „kiáltványszerűen" ez a szerkezet Tokaj-Hegyaljához a legközelebb. A középső főút orsószerűen kiszélesedik, ez a fő igazgatási, kereskedelmi, kultikus központ. Itt helyezkedik el a XIV. századi Szt. Erzsébet székesegyház, tőle délre a Szt. Mihály kápolnával, amely körül hajdan temető terült el, tőle északra pedig a Crom - a hajdani kereskedőház és városháza, mely körül a piactér húzódott. Ma ezen a tájon áll a színház. Az ezekkel az épületekkel tagolt főút, „főtér" két oldalán hajdani főúri paloták, rangos polgárházak, templomok sorakoznak. A középső főúttal párhuzamosan futó másik két főutca kevésbé színvonalas, a házak egyszerűbbek, de itt is találhatók jelentős középületek: pl. a domonkosok temploma és kolostora piactérrel az egyik, a Miklós-börtön és környéke a másik oldalon. A két szélső főút - a városfal alakját követve - csatlakozik a középsőhöz. A főútvonalakat a sok keskeny, szinte sikátorszerű közön túlmenően, egy jelentős kelet-nyugati irányú útvonal is összeköti. A keskeny közök indítása sok helyütt a középső főút felől boltozott átjáró, így alakul ki az orsó alakú középső főutca nagyvonalú, zártsorú, többszintes beépítése. A közök gyakran térbe torkollanak, így vizuális kapcsolat jön létre a város kiemelkedő pontjai között. A szerkezet viszonylag egyszerű, hierarchikus, és ezáltal egységes. A szerkezet gazdagságát a közterületek sokféle mérete, alakja, iránya, rögzített és kevésbé rögzített funkciója, a közösségi és privát szférák közötti átmenetek sokfélesége, a tömbök változó alakja, a telekméretek és ezáltal a beépítés változatossága, a sok és szintén hierarchikus iránypontok egységükben biztosítják. A középkori Kassa és az általunk vizsgált mezővárosok történeti városszerkezete összemérhető: Kassa hossztengelye kb. 900 m, kereszttengelye kb. 400 m, míg az általunk vizsgált Mádé 700x300 m, de a többi is hasonló méretű, természetesen a sűrűségük és a kifejlettségük alacsonyabb szintű. Kassa és az általunk vizsgált mezővárosok egy részének a tengelyét a túlnyomórészt észak-déli irányban haladó hajdani „hadiút" ,és a szintén észak-déli völgyek, patakmedrek határozzák meg.