Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

10. ábra. Vily földhasznosítási térképe (Hlavács B. 1863-ban készült mappája nyomán). 1 = szántó, 2 = legelő, 3 = rét, 4 = belsőség, 5 = erdő, 6 = vízimalom manufaktúraiparral. Földalapjának (=22 666 hektár) kb. felét az erdők foglalták el, a szántó 1895-ben 30,81 %-os részesedéssel a második helyen állott. (Szántóföldjeinek aránya kb. két és félszer nagyobb, mint az Erdővidéken). A 18-19. században a mikrotáj lakói két- és háfomnyomásos rendszerben gazdálkodtak. Pl. háromnyomásos gazdálkodás volt Füzéren, Felsőregmecen, Nyíriben, Mikóházán stb. A nyomásrendszerbe nei.i tartozó területekkel (a középkori permanens egymezős rendszer maradványaival), a „Tanorok"-kal is találkozhatunk egynéhány helyen (Füzér, Nyíri, Pálháza). E földeket gabonával és zöldségfélékkel hasznosították és általában csatlakoztak a belterületi kertekhez. Az irtványföldeken - mint ezt a 18-19. századi mappák is bizonyítják - a lejtővel párhuzamos parcellákon erős volt a talajerózió, a termőföld lepusztulása (Kovácsvágás, Kishuta stb.). Pl. Mikóháza határában a Nagy- és Kis-Polyán környéki szántóföldeket széles és mély eróziós árkok tagolták.

19 A termőföld védelmét helyenként teraszos műveléssel segítették elő (Kovácsvágás, Kishuta stb.). A teraszos művelést a térképek nem ábrázolják de az írott források

20 és a terepbejárásaink ezt egyértelműen igazolják. A hegyi patakok eróziós és árvízi pusztításai is károsították a 19. FrisnyákS., 1985. 20. Balassa!., 1964. ,41