Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

6. ábra. Tokaj-Hegyalja szőlő-és borgazdasága 1837-ben. I * a szőlő %-os részesedése a mezőgazdasági földalapból, II = a termelt bor mennyisége A mikrokörzet településeinek 18-19. századi térszerkezetét a történelmi források és a mai város- és faluképi vizsgálatok alapján többé-kevésbé rekonstruálhatjuk." A borfalvak és -városok belső struktúráját különböző szerepkörű településegységek alkotják. S ezek az eltérő, termelő és nem termelő funkciót ellátó objektumok (vagy objektumcsoportok) bizonyos - általánosítható - rendszer szerint helyezkednek el. A települések magját (általában magasabb mikrotérszinen, az áthaladó országút mellett) a templom, az iskola, a község- vagy városháza, a piactér, továbbá az üzletek, a 19. századi pénz- és hitelintézetek épületei és a mesteremberek műhelyei jellemzik. A településközpontban vagy környékén helyezkednek el a gazdag szőlőbirtokosok és borkereskedők kastélyai, boltíves kúriái és udvarházai 3 33