Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

5. ábra. A hegyaljai szőlőtermelő települések jellegzetes földhasznosítási övezetei Tarcal példáján (Kneidinger András 18. századi kéziratos térképe alapján). 1 = régi folyómeder-maradvány, 2 = erdő, 3 = rét és legelő, 4 = szántó, 5 = szőlő, 6 = belsőség terület 1/3-ra csökkent, a maradék szőlőskertekben leromlott a termésátlag és a minőség). A szőlőrekonstrukció - a kistermelők tőkeszegénysége miatt - lassan bontakozott ki, de néhány évtized alatt megváltoztatta Tokaj-Hegyalj a ősi képét. Az egyforma sor- és tőketávolság, mely a filoxéra előtt általában hiányzott, a modern szőlőkultúra megjelenése volt. A szőlőre specializált mikrokörzet a földalap 90%-án igen változatos erdő- és mezőgazdasági tevékenységet folytatott. Az összte30