Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

4. ábra. A Zempléni-hegység mikrokörzeteinek földhasznosítása a 19. század végén talatai alapján egy kat. hold szőlő (= 5500 szőlőtőke) hagyományos műveléséhez 240 munkanapot tart szükségesnek.

5 A 18. században a 14 000 kat. hold szőlő (kb. 77 millió szőlőtőke) művelése - a Pap M. által közölt 240 munkanap/kat. hold értékkel számolva - több, mint 3,3 millió munkanapot igényelt. Egy szőlőmunkás - az ünnepek és a robotnapok miatt - a szőlőművelés nyolc hónapos periódusában kb. 160-180 nap tudott bérmunkát vállalni vagy saját szőlőskertjében dolgozni.

6 így a Tokaj-hegyaljai szőlők megműveléséhez a 18. században 18-21 000, 1873-ban 14-15 000 munkásra volt szükség. A mikrokörzet szőlő- és borgazdasága az 1885-ben megjelent filoxéra-pusztítás következtében válságos helyzetbe került (a szőlő5. Pap M.,1977. 6. Hőgyel., 1983. 29