Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

3. ábra. Földhasznosítási struktúrák a 19:század közepén mok, hordók, dézsmák készítése), továbbá a borkereskedelem, a borfuvarozás stb. kapcsolódott. A szőlő- és borgazdasági komplexum a mikrokörzet munkaerő-gazdálkodásában is a legfontosabb helyet foglalta el. A belterjes szőlőművelés munkaerő-szükséglete meghaladta a helyi munkaerőforrást, így évszázadokon át a szomszédos mikrotájakról, a Felvidékről (sőt Lengyelországból is) fogadott szőlőmunkásokat a környező agrártájak (pl. Bodrogköz, Taktaköz, Harangod, Nyírség stb.) idénymunkásain kívül. A gazdaságtörténeti dokumentumok szerint a 17-18. században 1000-1200 négyszögöl szőlő megművelése 100-120 munkanapot igényelt.

4 Eszerint egy kat. hold (= 1600 négyszögöl) szőlő művelésére évi 160 napra volt szükség. Pap Miklós 20. századi tapasz4. BodóS., 1919.;HőgyeI., 1983. 28