Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
Takács Péter: Az úrbérrendezés Mádon
még nem tudjuk, hogy az illető házas zsellér volt-e, avagy szabad mádi polgár, esetleg bentlakos nemes. Néhány ?>-A kapás szőlőterület mellett a bentlakosóknak leginkább 1-2 kapásnyi szőlője volt egy darabban, vagy még ennél is kisebb. A 38 dűlőben a 340 bentlakos birtokú szőlőföld közül 113 csak fél kapásnyi nagyságú volt. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden egyes lakosnak csak 1 szőlőföldje lett volna. Lehetett akárha 5-6 dűlőben is egy-egy családnak, szorgalmától vagy módosságától függően l-l darab, akárha egyetlen dűlőben is több darab, hiszen a szőlőbirtok szabad adásvétel tárgyát képezte. Ezért azt sem tudjuk, hogy az úrbéres szőlők nemesek, mádi szabad polgárok, avagy úrbéresek tulajdonában voltak-e? Korántsem kell tehát azt hinnünk, hogy a 340 darab - bentlakosok által bírt - szőlőföld mindegyike a 166 zsellércsalád birtokában volt. Mádon ugyanis nemcsak házas zsellérek éltek. Amint a lakosok már szóltak róla, fölöttébb megszaporodtak e mezővárosban a zsidók. Dézsmás szőlőt - ha a mezővárosi statútum, illetve a földesúri akarat el nem tiltotta őket tőle - ők is vásárolhattak. Éltek azonban Mádon nemesek is, kézművesek is. Szőlőt nemcsak birtokolhattak, birtokoltak is valamennyien, és művelték maguk, vagy műveltették a városi szegénységgel, messze falvakból - hat-nyolc mérföldről, 50-60 kilométerről - ide vándorló napszámosokkal. Hogy jobban megértsük, miről is van szó, visszaidézünk egy számsort. II. József népességszámláló biztosai 1785-ben Mádon 493 lakásban 3475 lakost írtak össze. Ez az időpont annyira közel van az úrbérrendezés - 1772 - időpontjához, hogy nagyobb tévedés kockáztatása nélkül vonhatunk le következtetéseket az úrbérrendezéskori lakosság társadalmi állapotára is. Ha feltételezzük, hogy az úrbéres házas zsellérek száma 1772 óta változatlan maradt; akkor 327 háztartás népességét más társadalmi kategóriába kell sorolnunk. Ez pedig a zsellérek számának kétszerese. Mád lakosságának tehát legalább a kétharmada mentes volt az úrbéres kötöttségektől. A mezőváros élete, a gazdálkodás, városi háztartás, a társadalom jellemzői igazán ennek a népességnek a felkutatásából rajzolhatok majd meg. Ennek a 327 háztartásnak a tagjai lehettek mezővárosi szabad polgárok, nemesek, zsidók, egyéb rendű és rangú lakosok, például úri szolgálónépek. E nem úrbéres társadalmi réteg vizsgálata azonban már egy újabb előadás témája kell legyen. 12
