Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)
lyességét emeljék és megadják a tisztességet. A templomba járás társadalmi szerepe ugyan megszűnt, a templomba járók azonban ragaszkodnak korábbi státusukhoz: ..a kulákok még mindig tartják a helyüket, még ma is megvan, hogy ki hova ülhet, ők a nagyapjuk után járnak abba a székbe, pedig már ki van jelentve, hogy mindenki menjen sorba, és üljön oda, ahova akar." Mivel rendkívüli módon lecsökkent a templomba járók száma, ez a fajta társadalmi ellentét nem játszik szerepet a község életében. Vasárnaponként 1945 előtt, de még az 1950-60-as években is mindenki eljárt istentiszteletre. Az idősebbek a délutáni istentisztelet után kiültek a házak elé, a fiatalok pedig sétáltak, beszélgettek, moziba mentek. Ma ebből csupán annyi maradt, hogy délutánonként kiülnek az emberek a ház elé, vagy az udvaron tartózkodnak, többnyire beszélgetnek, nézik a gyerekek játékát, el-el szaladnak a szomszédba, barátnőkhöz, délelőttönként azonban főznek, vagy a szőlőben dolgoznak, nem járnak el a templomba. A társadalmi mobilitásnak egyik legérzékenyebb mutatója a párválasztás. Az életmód változásnak és ezzel összefüggésben az értékrend megváltozásának egyenes következménye. A párválasztás legfontosabb szempontja, hogy a választott fél rendelkezzék olyan munkahellyel, amely jó keresetet biztosít. „Most ha két fiatal összeházasodik, azt kérdezik, hol dolgozol, milyen szakmád van, mennyit keresel?" Lényeges szempont ugyan a pénz mellett az is, hogy legyen szakmája, ez azonban közvetlen összefüggésben van a pénz mennyiségével, mivel a közösség megítélése szerint az a jó szakma, amivel jól lehet keresni. Az idősebb generáció számára a szakma társadalmi szintet jelentett, amelyben a paraszti társadalomban a mezőgazdasággal foglalkozóknál magasabb rétegbe tartozó iparosok, mesteremberek megbecsülése játszik szerepet. Bárhol tettük fel a kérdést a párválasztásra vonatkozóan, vagy a pénzt, vagy a pénzért megszerezhető anyagi javakat sorolták fel egy-egy házasságkötés előnyeinek bizonyítására. 1971-78 között a községben mindössze 11 házasságkötés volt. 36 E csekély adat nem elegendő a párválasztás társadalmi mozgatójának részletes elemzésére. A megfogalmazott vélemények az ideált fogalmazzák meg a kisgazdaságra, a földtulajdonra épülő szempontok érvényesülésével szemben. • • • Az adatgyűjtés 1977-ben lezárult és 1978-ban megtörtént az elemzés is. Az elemzés aktualitása megmaradt, a konkrét adatok alapján felvázolt tendenciák miatt. A dolgozat az adatok elemzésén túlmenően számos elméleti és módszertani kérdést érint. A társadalmi rétegződés, valamint a jelenlegi paraszti társadalom kultúrájában jelentkező változások vonatkozásában; felhívja a figyelmet a közösségek vizsgálatának fontosságára a társadalmi rétegződés kutatásában. A kutatómunka során szerzett tapasztalatok és az elemzés eredményei, illetve hiányosságai alapján kirajzolódtak azok az elméleti és módszertani kérdések, amelyek további kutatást igényelnek. 54