Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

JEGYZETEK 1. A disszertáció egyes fejezeteinek eredményeit jelen bevezetőben összefoglaltam, az átrétegződés, életmódváltozás konkrét adatokra épülő elemzésével foglalkozó fejezeteket pedig lerövidítettem. 2. A család fiatal tagjai vállaltak bérmunkát: kapálást, vagy igaerővel végzett munkát. A családfő csak szakértelmet igénylő munkát vállalt bérben. 3. A rétegek a következők: a) Átlag alatti réteg: többnyire bérmunkából élt: napszámos, kepés, summás, cseléd, gyári munkás. Igaerővel nem rendelkezett. b)Átlagos réteg: földbirtoka elegendő volt a család szükségleteinek kielégítésére. A szükséges munkaerővel és igaerővel rendelkezett (maga végezte a kapálást és aratást). Jövedelmét bérmunkával egészítette ki. c) Jó átlagos réteg: földbirtoka elegendő volt a család szükségleteinek kielégítésére. Felesleges igaerővel rendelkezett. Felesleggel rendelkezett, amelyet munkabérre fordított. Idegen munkaerővel dolgoztatott (kapálás, aratás), gyerekcselédet tartott. Nagycsalád esetében a családtagok bérmunkát vállaltak. d)Átlag feletti réteg: jövedelme fedezte a szükségleteket. Eladásra is termelt, a terményfelesleget munkabérre fordította. Többlet igaerővel rendelkezett. A kapálást és aratást idegen munkaerővel végeztette. Gyerekcselédet és embercselédet is tartott. 4. Az egykori rendi társadalom formai nyomai tovább éltek a parasztság emlékezetében; nemes, zsellér megnevezéssel illették a leggazdagabb, illetve legszegényebb réteget. Tekintélyes gazda csak az lehetett, akinek „nyomásban" volt a földje. 5. Lásd: Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához. Néprajzi Közlemények X. 1-2, 395. oldal. 6. A földosztás után a birtokmegoszlás a következőképpen alakult: 25-50 hold 1 gazdaság 0,49% 10-25 hold 53 gazdaság 26,05% 5-10 hold 66 gazdaság 33,49% 0- 5 hold 81 gazdaság 39,90% 7. 1945 után politikai változások, a tervgazdálkodás, a beszolgáltatási rendszer, valamint a kulákrendszer megváltoztatták a birtokmegoszlást; hiszen rákényszerültek a gazdák, hogy minél kevesebb földdel rendelkezzenek, csak annyival, ami még elegendő a megélhetéshez, azonban kevésbé sújtják a beszolgálgatási rendszer előírásai. így a legfelsőbb réteg tagjai igyekeztek megszabadulni „feleslegessé vált földjüktől", a szegények pedig vagy elmentek az iparba, vagy feltornászták magukat a középrétegbe. 8. Községi összeírás. Országos adatok: Tekse Kálmán: A demográfiai elemzések hozzájárulása az urbanizációs politika kialakulásához Magyarországon. Demográfia, 1978. 9. Községi összeírás az elköltözöttek személyi adataival. 10. Lásd: Kenéz Győzőné: A települési tényezők szerepe a családok életformájának alakulásában. Szociológia, 1978. 4. sz. 11. B.-A.-Z. Megye Statisztikai Évkönyve 1968. 12. A 3. sz. jegyzetben ismertetett társadalmi rétegződés a mezőgazdaságban dolgozókat vette figyelembe. Az elköltözés okait, körülményeit vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a községben élő egyéb rétegbe tartozókat sem. 55