Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Siska József: A Bodrogköz népmozgalma

' Erdélyből kiindulva Szatmár, Kalló, Kisvárda érintésével jutott el vidékünkre, majd a szőlőskei Bodrog réven keresztül a felvidéki bányavárosok és Lengyelország felé vette az irányt.

7 Békeidőben ennek az útnak közelsége prosperitást hozott a környezetében lévő települések számára. Nem véletlen, hogy a Bodrogköz vásáros helyeinek és mezővárosainak láncolata: Szerdahely, Kövesd, Helmec, Lelesz itt jött létre.

8 Á nagyúthoz a jelenlegihez hasonló sűrűségű mellékút csatlakozott. A Bodrogzugban és a Felső-Bodrogköz települései között ezek biztosították az összeköttetést. Az okmányok csupán a Hosszúrét északi peremén fekvő néhány karcsamelléki falut: Lukat, Karcsát, Ricset írják a belvizek miatt nehezen megközelíthetőnek. A nagyút nyitottá tette az északi-északkeleti körzetet. Elsősorban a Hegyaljával, az ungi Vizmeges és a szabolcsi Tiszakönyök lakóival érintkeztek, de távolabbi vidékek vándorai, iparos és kereskedő emberei gyakran vetődtek erre.

9 A békés időkben előnyös nyitottság háborúk idején bizony hátrányos volt. Az átvonuló hadak, barát és ellenség egyaránt az itt élőket sanyargatta, megakadályozta a termelő gazdálkodás normális folytatását, elvándorlásra késztette a bodrogközieket. A háborúk után aztán pótolni kellett a termelő erőt. Idegeneket telepítettek be, vagy más vidékről szöktettek meg jobbágyokat a földeket birtokló nemesek. Egy 1387ben keltezett okmány Bélyben és Nagytárkányban vlach jogú lakosságról ír. * ° Bélyben még 1401-ben is feljegyeznek egy Magnus András nevű hospest.

11 1397-ben Bácskai Jakab bodrogközi birtokára szökteti a felső-zempléni Kelei csényben lakó jobbágyokat Paulochi Máté uradalmából.

12 A XV. század közepén cseh zsoldosok pusztítják el a FelsőBodrogköz sok települését. A sorozatos háborúk, a termelésmód feltételeinek változása miatt a Bodrogzugban 3, a legnyitottabbnak számító északi-északkelé ti részeken 27 * helység szűnik meg örökre.

13 A lakosság csak azokon a területeken marad meg törzsökösként, amelyeket a vizenyők miatt a katonák sem tudnak megközelíteni. A mohácsi vész után a Bodrogköz a királyi Magyarország része marad, de annak keleti, ütköző zónájában. A királyi koronáért folyó csatározások egy része a tájegység közelében zajlik és az egymás ellen vonuló hadak feldúlják a vidéket. 1541-től a királyi rovásadó és dézsma jegyzékek, földesúri urbáriumok megközelítő pontosságú és folyamatos adatokat szolgáltatnak a bodrogközi népességmozgások tanulmányozásához. A szakembereknek fenntartásaik vannak e három forrás adataival kapcsolatban, de azt elismerik, hogy az eddigi esetleges részadatokkal szemben átfogóbb és részletesebb információt nyújtanak.

14 Az 1541-es adójegyzék 59 bodrogközi települést regisztrál, amelyből négynek: Dámócnak, Csékének, Abának, Kerektónak már csak.pusztatelkei vannak. Az összesen 578,5 jobbágy telekből 100 áll üresen.

15 1548-tól 1576ig egyre növekszik a népességszám. Az elpusztult falvak új rátelepülnek. A török által szorongatott déli megyékből érkeznek sokan, de északi irányból is