Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Hőgye István: A Bodrogköz (Történeti vázlat és levéltári források)

Hőgye István A BODROGKÖZ (Történeti vázlat és levéltári források) A tanácskozás résztvevői nemcsak a Bodrogköz néprajzának kitűnő ismerői, hanem jól ismerik történetét is. Ezért volt gondom, hogy e rövid felszólalásban mit, mi újat mondhatnék, hogy ne a már sokszor leírtakat idézzem, ismételjem. Ez okból vázlatosan térek ki, csak utalok a táj egészét meghatározó történelmi változásokra. Szeretnék részletesebben szólni és figyelmet fordítani a tájnak és településeinek a történeti irodalomban előfordulására, a még kellően fel nem tárt, kevésbé használt, vagy figyelmen kívül hagyott levéltári iratokra. Ezek az írott szövegek, adatok, nemcsak a történettudománynak, de a társtudományoknak — így a néprajznak — is nélkülözhetetlen segítői, kiegészítik a szóhagyományt, a tárgyi emlékeket. A Bodrogköz, mint földrajzi, történeti, néprajzi tájegység, főleg kiváló néprajzosaink — a jelenlévők: Balassa Iván, Dankó Imre, Janó Ákos, Nagy Géza, Siska József és folytatni lehetne még a névsort — ide, e tájhoz kapcsolódó munkálkodásaik, tanulmányaik, cikkeik, könyveik nyomán ismert. Legtöbb, legnagyobb és legszebb munkák a táj néprajzából, népéletéből születtek, melyet sokkal lemaradva követ csak a történeti irodalom, hiszen csak részkérdéseket dolgoztak fel a történészek. Apró közlések születtek a honfoglalás, a szabadságküzdelmek, főleg a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, a reformkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az agrárszocialista mozgalmak, a kivándorlás, a két világháború, a tanácsköztársaság és a felszabadulást követő nagy átalakulásokról. Vannak jó régészeti, nyelvtörténeti, földrajzi dolgozatok is, de a felsorolt társtudományi művek együttesen sem érik el terjedelemben a néprajzi dolgozatokat, köteteket. Pedig ez a Bodrog-Tisza-Latorca által határolt, mintegy 172 000 kh. terület nemcsak honfoglaláskori leleteivel, régmúltjával, hanem a későbbi századok itteni eseményeivel fontos szerepet játszott egész nemzeti történelmünkben. Jó lenne egyszer azt a kölcsönhatást megvizsgálni, amelyet a Bodrogköz, a Hegyalja és a 19. század második felétől részben Zemplén megyéhez tartozó Hegyköz, három kistáj, melyek bár önmagukban is egységet alkotnak, de Sátoraljaújhely város, mint közigazgatási és vásárközpont földrajzilag egybekapcsol, nagyobb egységbe fog. E három tájegység hogyan egészíti ki egymást a gazdálkodásban, árucserével, mi a közös, hasonló, és mi a különböző településhálózatban, gazdálkodásban, népéletben stb. 5