Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Cseri Miklós: A Bodrogköz népi építkezésének vázlata

töztek rá, s erre került a tetőfedő anyag. Itt kell megemlítenem, hogy legkorábbi adataink is szarufás tetőről tudósítanak, holott a szomszédos alföldi területeken, az ilyen föld és patics falazatú építményeknél az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet az általános. Az ágasfás felfüggesztésre csak nagyobb fesztávú gazdasági építményeknél van elszórt adatunk.

2 5 A Bodrogközt érintő számos kulturális hatás közülez esetben talán a hegyvidéki területek fejlettebb faépítkezésének hatásával kell számolnunk. Legelterjedtebb tetőfedő anyag a nád volt az egész Bodrogközben, bár a Felső-Bodrogközben a zsúp is nagyobb szerepet kapott. A Bodrogzugból, Cigándról és néhány Tisza-menti településről van adatunk a gyékénytetőre is.

2 6 A fazsindely középületeken, kisnemesi kúriákon, a mezővárosi polgárházakon fordult elő gyakrabban. A nád és zsúptetők csúcsain különböző mintákat képeztek ki. Leggyakoribbak voltak a lándzsa és a buzogány formák. Cigándon és környékén a tető első és hátsó csúcsára faragott rudat tűztek.

2 7 Formai tekintetben a nyeregtetős, kontyolt nyeregtetős, esetleg sátortetős tetők voltak általánosak a Bodrogközben. Királyhelmecen és környékén a földépítkezés nyomaival szinte alig találkozunk. Magyarázatát a könnyen kitermelhető kő adja meg. Ezen a vidéken kőből készültek a kerítések, a házak, az ólak, csűrök és pincék. Kőből rakták ki az udvarokat és a kutakat, nagyobb kőlapokat még kisebb ólak befedésére is használtak. A tetőforma és tetőfedés itt is hasonlatos volt a Bodrogköz többi részein tapasztaltakkal.

28 A most megismert, hagyományosnak nevezhető építészeti kép a lecsapolások után alakult át. Ma a Bodrogközben réginek nevezett lakóházak döntő többsége ebből az időszakból származik. A vályog egyre jobban tért hódított. Az 1900-as évek elején megjelent a nagykikindai cserép a házak tetején. Később már egyes uradalmakban is égettek téglát és cserepet (pl. Becsked-tanya). Érdekes viszont, hogy a tégla és a kő - a kőbányák környékét kivéve - csak a felszabadulás után válik döntő jelentőségűvé a falazatok anyagában. Györgytarlón pl. az új falu Ül. tanyaközpont építésekor is a kőalapokon nyugvó vert vagy paticsfalú, de inkább vályogfalú épületeket emelték.

29 A cserép fokozatosan felváltotta a hagyományos tetőfedő anyagokat, az Amerikából visszatértek pedig elterjesztették a bádogtetőt. Az 1910-es népszámlálási adatok még pontosan azt az állapotot mutatják, amikor megindul a hagyományos paraszti építkezés átalakulása. A Bodrogközhöz tartozó 56 településen — beleértve a városok középületeit is - 8934 lakóház volt. Ebből:

30 kő-téglafalazatú 1599 db 17,8% kő alapon vályog-sárfal 5810 db 65,2 % vályog-sárfal (alap nélkül) 1337 db 14,9% fa és más anyagú falazat 188 db 2,1 % 32