Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: A Bodrogköz régi vízrajza és vízi élete

dúló jelenség, hogy a települések mind földrajzi, mind életmódbeli kapcsolataikban divergáló jellegűek. Azaz kapcsolataik a szomszédos, ám a Bodrogközön kívül eső, földrajzilag azonban azonos, vagy legalább is rokon területek, települések felé épültek ki és funkcionáltak, azaz, ahogy említettem, a Kenézlői hátság a Nyírséghez, a Királyhelmeci hátság pedig a Hátsó Hegyaljához, a Hosszúrét pedig, amennyiben egyáltalán életmódbeli kapcsolatokról beszélhetünk vele kapcsolatosan, a Rétközhöz tartozik. Mindezt elsősorban a terület közlekedése, a települések egymásközti kapcsolata, az utak irányultsága, a gázlók, kompok-hidasok és hidak kialakulása, használata igazolja. Fontosak azonban a társadalmi kapcsolatok is. Ezek az említett földrajzi adottságoknak megfelelően alakult, különösen a XVIII. század elejétől megnőtt migrációkban mutatkoznak meg leginkább. Etnogeográfiailag a bodrogközi migrációkat is divergáló kapcsolatoknak minősítem, amelyek végül is egy átmeneti jellegű lokális kultúrát eredményeztek. Éppen ez a távolabbi nagytájak kulturális hatásait biztosító divergáló gazdasági-, társadalmi kapcsolatok biztosítják területünk kulturális életének átmeneti jellegét, összetettségét. Ezeket a divergáló kapcsolatokat igazolják a Bodrogköz, illetve felsorolt részei részvétele a már említett táji munkamegosztásban is, ami legkifejezőbben talán abban mutatkozik meg, hogy a Bodrogközben nem alakult ki sajátosan bodrogközi vásárhely. Nem kivételek ez alól a megállapítás alól Bodrogszerdahely, Királyhelmec vásárai, árucserealkalmai sem. Mert ezek is kapcsolataikban a Bodrogközön kívüli, kapcsolódó területek vásárhelyeivel — Kisvárdával, Ungvárral, Sátoraljaújhellyel, Sárospatakkal, Tokajjal — működtek együtt. Ezen a nagyvonalúan megállapított és bemutatott kapcsolatokon némiképpen módosított az ármentesítés és folyószabályozás. Az ármentesítés-folyószabályozás nemcsak földrajzilag, hanem társadalmilag is változást hozott.

9 Átalakult az út, kialakult a vasútrendszer és erőteljesen bevonult a nagybirtokrendszer a bodrogközi gazdálkodásba. Mindez, de különösen az utóbbi megváltoztatta a társadalmi, hosszú időn át mozdulatlan struktúrát, létrehozta a földhiány következtében kialakult agrárproletariátust és vele kapcsolatosan a kivándorlást, ahogy azt Balassa Iván bodrogközi társadalomnéprajzi irányultságú kutatásai is bemutatják.

1 ° Ezek a változások ugyanis a Bodrogköz egy részét, a félsziget közepét a Hegyaljához, közelebbről pedig Sárospatakhoz csatolta, a város nagykiterjedésű, úgynevezett Alsóhatára, illetve az idetorkolló, innen induló közlekedési lehetőségek (híd, út, vasút, kisvasút) kapcsán. Egyébként ezt az újkeletű kapcsolódást tanulmányoztam annak idején a végeredményében hegyaljai falu, Vámosújfalu települési, kapcsolatrendszerben változásaiban is. Mindennek bővebb kifejtésére és adatokkal, példákkal való alátámasztására ezúttal nincsen lehetőség. Különben is az itt elhangzott előadások mindegyike is ezeket a kérdéseket válaszolta, illetve válaszolja meg más és más szemszögből, más és más népéletbeli jelenségek vizsgálata kapcsán. Mégsem fejezhetem be előadásomat anélkül, hogy a Bodrogköz két régebbi és két újabb 25