Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Siska József: A Bodrogköz népmozgalma

23. A Bodrogközben birtokos földesúri családok polgári peres iratai. 93.-98. csomó. KLT. 24. Regnicolaris Levéltár. Comitatus Zempliniensis. No.78. No.79. OL. 25. 1774-es Urbáriumok. IV. 1001/b. Loc.67. No 27-334. KLS. Az 1787-es I. magyarországi népszámlálás. KSH. 1960. Budapest. Szerkesztő: Danyi Dezső és Dávid Zoltán. 272-285.oldal. A migráció mérséklődéséről az 1776-1783, 1785-1786,1790-1792, 1798-1802 közötti dicalis összeírás névsorai tanúskodnak. (KLS) 26. Legényei Bodnár Péter: Bodrogköz a kivándorlás szempontjából. Bp. 1903. Legényei 1870-1903 között az alispáni különcsomók adatai alapján 5955 főre becsülte a bodrogközi kivándorlók számát. Az emigráció 1903-ban erősödött fel és 1914-ig egyre fokozódó ütemben folytatódott. 27. Magyarországon maradt helységek: Zalkod, Viss, Kenézlő, Tiszakarád, Kiscigánd, Nagycigánd, Ricse, Révleányvár, Zemplénagárd, Dámóc, Láca, Cséke, Sem/én, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Pacin, Korcsa, Karos, Luka, Alsóberecki, Felsőberecki, Vajdácska. Tanyák: Darvas, őrhegy, Monyha, Belső, Becsked Biharom, Máriapuszta, Nagyhomokipuszta, Eperjesszög, Apajhomok. Csehszlovákiához került: Bodrogvécs, Szomotor, Bodrogszög, Bodrogszerdahely, Kiskövesd, Nagykövesd, őrös, Nagygéres, Kisgéres, Királyhelmec, Perbenyik, Dobra, Bély, Nagytárkány, Kistárkány, Tiszasalamon, Ágcsernyő, Battyán Kaponya, Bacsaka, Lelesz, Bodrogmező (Pólyán), Szolnocska, Boly, Zétény, Véke, Szinyér, Rad, Bodrogszentmária, Pálfölde, Kisújlak, Bodrogszentes, Körtvélyespuszta, Gerepsepuszta, Keresztúrpuszta, Fejszéstanya, Rozsostanya. 28. Dankó Imre: A Bodrogközi Hosszúrét települése. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve IV. 1964. Miskolc. 143-165. 29. A történeti Bodrogköz anyagi kultúrájának és társadalom néprajzának kutatása során több ízben bejártam a tájegység összes települését. A 20. század népmozgalmaira vonatkozó adatokat jórészt a helyszínen gyűjtöttem. 30. Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei szociográfiák. XI. Zemplén vármegye. Bp. 1940. Bodrogzugi helységek: Zalkod, Viss, Kenézlő, Vilmatanya, Törökér. Tiszamelléki helységek: György tarló-major, Tiszakarád, Máriapuszta, Józsefmajor, Határszél, Erzsébettanya, Cigánd, Budahomok, Ricse, Révleányvár, Hatakostanya, Bodzástanya, Várlaktanya, Várszegtanya, Zemplénagárd, Nyilak-tanya, Barathy-tanya, Darvastanya, Kor csótánya. Pokolvár, Makkostanya, Nagytárkány, Földvártanya, Kolónia, Kistárkány, Petriktanya, Tiszasalamon. Ticemelléki helységek: Ágcsernyő, Battyán,, Kolónia, Bácska, Orosztanya, Lelesz, llkótanya. Csirkeköz, Kaponya, Pólyán (Bodrogmező), Szolnocska, Boly, Szirmay major, Véke, Zétény, Szinyér, Rad, Kisújlak, Körtvélyes, Pálfölde, Pocsekájtanya. Bodrogszentmária. Bodrogmellék: Bodrogvécs, Szomotor, Bodrogszerdahely, Ritkástanya, Vorzatelep, Bodrogszög, Felsőberecki, Alsóberecki, Zsarótanya, Ágóctanya, Bodroghalom, Árpási-tanya, Dobosérháti-tanya, Kengyelpuszta, Magasorom, Ujtanya, Vajdácska, Nyergestanya, Tente tanya, Halászhomok. Karcsamellék:/??/}', Dobra, Dámóc, Szélföld, Sárkánypuszta, őrhegytanya, Láca, Monyhatanya, Cséke, Semjén, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Kisbelső-tanya, Bodolyó, Cserjetanya, Juhásztanya, Fügedi-tanya, Lánczytanya, Meszeske, Nagy égés. Pacin, Bálinttót-tanya, Belső, Istvánmajor, Korcsa, Nyírtanya, Becsked, Karos, Eperjesszög, Libatanya, Zsidóhomok, Kiskövesd, Nagykövesd, Rózsatanya, Homoktanya, Keresztúrpuszta, Gerepsepuszta, Őrös, Nagygéres, Bodrogszentes, Kisgéres, Oncsa, Királyhelmec, Fejszéstanya, Rozsostanya, Perbenyik. Hosszúrét: Páterhomok, Apróhomok, Nagyhomok, Elágazás, Szophomok, Várhomok, Dorkó, Rózsás, Biharomtanya, Fábiántanya, Miklósföld, Gorsótanya, Csermely-tanya, Szenna, Aranylótanya, Békahomok, Lápló, Lúdhallgató, Andrástanya, Tóhát, őrszemtanya. Ligettanya, Harkótanya, Bélatanya, Fűzestanya. 18