Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)

Siska József: A Bodrogköz népmozgalma

> pedig a Bodrogközbe jöttek új telepesek.

2 2 A nagymérvű migráció még a legeldugodtabb települések lakosságát sem hagyta érintetlenül. A XVIII. század közepére konszolidálódott a gazdasági helyzet és az elpusztult falvak határaiban a majorsági gazdálkodás indult virágzásnak, amely • jelentős számú munkaerőt igényelt. Főleg aratás, szüret, betakarítás idején foglalkoztattak vendégmunkásokat a bodrogközi allodiumok. Az idénymunkások közül sokan telepedtek le a tájegység uradalmi központjaiban.

2 3 A népességváltás egyes fázisait a dézsmajegyzékek, a földesúri osztályok, az 1715ös és az 1720-as országos összeírások tükrözik leginkább.

24 Az 1774-es MáriaTerézia-féle Urbáriumok és az 1542-től folyamatosan meglévő dézsmajegyzékek családi névanyagai bizonyítják, hogy a viharos történelmünk miatt a bodrogközi lakosságnak csak a töredéke maradt törzsökös. Az 1787-es első népszámlálás adatai alapján 2 mezőváros és 52 falu volt a tájegységen. Az új telepesek beáramlása, az elvándorlás a XVIII. század végére mérséklődött.

2 5 A XIX. század első felének népességmozgására a bevándorlás, az elvándorlás és a belső vándorlás egyformán jellemző volt. A XIX. század második felében végrehajtott ármentesítés elsősorban a Hosszúrétet és a lapályos területeket tette művelhetöbbé. A kitűnő termékenységű új szántókat azonban a nagybirtokosok kaparintották meg, újabb majorokat építettek fel, ahova Szabolcsból, Felső-Zemplénből, Abaújból, Ungból, Ugocsából toboroztak cselédséget. A Bodrogközt közvetlenül érintő háborúk, járványok megszűnése következtében . egyre erősödő természetes szaporodás és a betelepítések a XIX. század utolsó harmadára túlnépesedetté tették a tájegységet. Mivel a földek jelentős része a nagybirtokosok kezén volt, az egykori jobbágytelkek több nemzedéken keresztül elaprózódtak. Megélhetést biztosító ipari üzem a tágabb környezetben » sem létesült. Egyre nőtt azoknak a családoknak a száma, akik máról-holnapra tengették életüket. A nyomor elől egyre többen kerestek menedéket az óceánokon túl. 1870-től kezdve sok bodrogközi utazott a rohamos ipari fejlődésnek indult Amerikai Egyesült Államokba, azzal a reménnyel, hogy többéves kitartó munkával, takarékos életmóddal megkeresik családjuk itthoni boldogulásához szükséges tőkét. Az Atlanti-óceán partvidékéhez közel eső New York, New Yersey, Pennsylvania, Ohió, Virginia, Connecticut állam ipari üzemeiben, vasútépítéseinél és bányáiban helyezkedtek el. Jelentős részük többször is megjárta az újvilágot, vendégmunkásként ingázott az óhazái lakhelye és az amerikai munkahelye között. Az egyre romló magyarországi gazdasági helyzet, majd a világháború sok kivándorlót késztetett arra, hogy az Egyesült Államokat válassza végleges tartózkodási helyéül. A Bodrogköz kivándorlási embervesztesége 1870-1914 között tízezres nagyságrendű.

26 Az első világháborút követő trianoni békeszerződés értelmében a történeti tájegységet kettészelte az országhatár. Csehszlovákiához került a gazdaságföldraj zilag legkedvezőbb helyzetben lévő, normál nyomtávú vasúttal ellátott, sűrűn települt észak-északkeleti régió. Magyarországon 22 falu és 10 * 13