Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

céh is telített volt, s a „Ketskeméti születésű mester Legényekre nézve a' Külföldieket Társaságába nem örömest venné, mivel mindazonáltal, ezen publicum az ugy nevezett német szabó .. . nélkül szűkölködik", Langer János szabólegény folyamodásának helyt adtak 1810-ben.

34 A ritka szakmák mestereit szívesen látta a város: többek között a felsőausztriai Mattinghoffen városából való Buczingen Mihály „Kapcza szövő Mester" 1810ben, Alexius János „Cseh Országból származó Kéményseprő Legény" 1812-ben Marganether Ferenc nyeregjártó — aki „ez előtt a Katonaságnál most Czegléd Várossában űzvén említett mesterségét, minthogy itt Szerentséjét remélhetné" - 1808-ban.

35 Nagykőrösön többek között Katus János Kecskemétről „származott Szabó Legény" azért maradhatott 1810-ben, mivel „ezen Városban Aszszony szabóra a' milyennek a' folyamodó lenni mondatott, szükség volna ... ezen Városba Lakosnak bé vétetett".

36 Pappenbergen rézműves „Sz. K. Fehér Várossában tisztességes szüléktől származott születés" — aki négy évig tanulta mesterségét, majd Budán, Pesten, Temesvárott, s nagyobb külföldi helyeken, mint „Monachium, Memmingen, Tigurum, Varsovia Nagy Várossaiban" hat évig vándorolt — kapott megtelepedési engedélyt 1807-ben.

37 Cegléden pl. a győri születésű Ditrich János asztalosmester 1827-ben, Rakusz János szíjártólegény — aki „Ttes Ns Turotz Vgyében helyheztetett Blatnicza helységbeli születésű", s egyébként helybeli Mikula István műhelyében szabadult — 1830-ban, Borszuk István csizmadia „Árva megyei Nagyfalu szülötte" 1821-ben, Klinger János szentesi és Glabla János túrócszentmártoni muzsikusok 1820-ban, Zágráb vármegyéből származó Philippits János gombkötő 1832-ben, morvaországi születésű Stoss Jakab „Harisnyakötő legény" 1840-ben kapott letelepedési engedélyt.

38 Még 1818-ban vált ceglédi lakossá a Kur-Hessen tartományi Fúld városból származó Dibérius Ádám nyergesmester, s annak ellenére, hogy örökölt szülővárosában, nem akart visszatérni hazájába 1840-ben.

39 Miként a mesterek, úgy a házassági kapcsolatok sem befolyásolták döntően a három város lélekszámát, viszont, interetnikus hatások hangsúlyozása miatt is szükséges említést tenni az e révén kialakult területi kapcsolatoktól. A XVII—XVIII. századból tudjuk, hogy Nagykőrösről többek között a szomszédos két városba, Kecskére, Szabadszállásra, Pándra, Dömsödre, Inokára, Jászberénybe, Jászkísérre, Tassra, Alsónémedire, Kunszentmiklósra, Halasra Sáriba is vittek menyasszonyt, s e tágabb körzetből hoztak asszonyt a körösi legények

40 Ceglédről pl. Irsára, Nagykőrösre, Tápiószentmártonba, Gombára, Tápióbicskére, Szentesre, Abonyba, Kecskére, Jászberénybe vittek menyasszonyt, viszont Nagykátáról, Kecskemétről, Pándról, Albertiről, Monorról, Nagykőrösről Tápióságról, Irsáról, Fülöpházáról nősültek a ceglédi legények az 1727-1634 közötti években.

41 34. BKML KkVTan. jkv. 1810. 224. sz. 112. pag. 35. BKML KkV Tan. jkv. 1810. 19. pag., 1812. 40. sz. 18. pag., 1808/09. 48. pag. 36. PML NkV Ta. Prot. Miscell. 1808-1810. 575. pag. 88. sz. 37. PML NkV Tan. Prot. Miscell. 1805-1807. 62-63. pag. 38. PML CV Tan. jkv. 1824-1828. 561. sz. 383. pag.; Bírói végz. jkve 1829/33.192. sz. 95. pag.; Tan. jkv. 1819-1821. 451. sz. 382-383. pag., 1840-1842. 269. sz. 80. pag. 39. PML CV Tan. jkv. 1840-1842. 533. sz. 155. pag. 40. NOVAK László, 1978. 27-28. 41. PML CV Tan. SZK 1727-1734. 78