Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

A homokos táj nem tette lehetővé a fazekasságot, s ezért importra szorult a három város. A XVI—XVII. századi háborúságok miatt a ma hagyományos alföldi fazekas központok (Mezőtúr, Szentes, Hódmezővásárhely) nem működtek, illetve nem folytathattak különösebb árutermelést és kereskedelmet, s ezért is nyílhatott lehetőség a gömöriek számára, akik nagy árutömeggel árasztották el a három várost. A jó piaci lehetőségeket az is növelte, hogy ott tűzálló cserepek készítésére adódott lehetőség. A körösi számadó bíró feljegyzése szerint is megbizonyosodhatunk arról, hogy igen sok és tömeges edényféléket szállítottak ide. Pl. „Az Rimaszombatiaktul vöttünk vainak való fazekakat d 73 ... Az Rimaszombatiaktul vettem d 43 arra fazekakat .. . Esmet korsót dn 10 . .. Esmet más rönden dn 1 arra fazekakat Vöttem egj Üveget dn 5 ... Az Rimaszombati Bardosoktul vöttünkvajnakvalo fazekakat, Tálakat és Korsokat .. " 1631-ben.

62 A gömöri áru közvetítőkereskedelem útján került a három városba. Nemcsak fazekasok, hanem mindenki árult cserepet, aki onnan jött kereskedés céljából, sőt, megbízottjuk vagy idetelepedett képviselőjük foglalkozott az árusítással. Pl. 1660-ban jegyezték fel Kőrösön, hogy „Egy Ryma szombathi aszszonytul vettünk vásznat, fazekakat, üvegeket in summa f 2 d 33", sőt, „Rymaszombathi Molnár Tárnástul hitelbe való" vásárlása is volt a városnak: „nagy koros fazék d 32 . .. Tizen harmad fél sing vászon Tiz penzivel singhe f. 1 d 25 . .. Tizenhétt pár Gyöngyhazas kés hatvan eöt pénzével f 11. d 5 . .. Három üveghet Tizedesünknek 1/2 Tallér" értékben.

63 Az 1631. évi adat szerint „Bardosoktul", azaz vágóeszközt árusítóktól is vettek cserepet. Ez is mutatja a rimaszombatiak közvetítő kereskedelmi tevékenységét: felvásárolva a tágabb környék cserép(Süvete, Lice, Mellété, Osgyán stb.), gyolcs-, vászon-, vas-, fa-, üvegtermékeit hozták az Alföldre, a három városba. A török hódoltság korában kialakult intenzív kereskedelmi kapcsolatrendszer a három város és Magyarország felvidéki területei között tovább fejlődtek. A gömöri fazekasok a XVIII—XIX. században is elhozták az itteni vásárokra portékáikat, csupán az első világháborút követő országcsonkítás után szűnt meg ez a tradicionális kapcsolatrendszer. Pl. 1680-ban valóságos rimaszombati piac volt Nagykőrösön: Szabó István, Pásztor Istvánná, Gyarmati Kata tálakat, fazekakat, Székely Jánosné sajtruhát, Szarvas Mihályné, Némedi András, Szűcs György vásznat, Magyar Pál pedig vasat árusított.

64 Gömör mellett más felvidéki helységek is megjelentek áruikkal a három városban, viszontkereskedők közvetítésével. Nagykőrösről tudjuk, hogy a város számára nagy mennyiségű cserépedényt vásárolt a számadó bíró a Nógrád vármegyei Nagyfaluból érkezett kereskedőktől 1751-ben: „Nagy falusi Pál Mártontól vévén a' Kortsoma házakhoz 1160 Kantsokat, egy krajczárjával számláván egyet egyet ... Lőrintzik Páltul 1800. korsokat vettem a' Pinczékre százát f 1. 50 db. f 27 ... Némedi Jósef Ur által vőttem Lőrintzik Páltul 800. Kantsót a' közönséges Csapszékhez f. 12 ... Nagy faluban lakó Lőrintzik Páltul vőttem Kortsomára való nyólcz száz ötven kantsókat, százát egy egy talléron . .. ugyan Lőrintzik Pálnak 1100. 62. PML NkV Tan. SZK 1631. 63. PML NkV Tan. SZK 1660. 265. pag. 64. PML NkV Tan. SZK 1680. 123. pag. 82