Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

kantsókért f. 16. deb 50" került kifizetésre.

65 Gömör vármegyéből többek között 1839 októberében is jöttek osgyáni fazekasok a körösi vásárra.

66 A XVII. század végétől jelentek meg az alföldi fazekas központok termékei is a három városban. Feltételezhetően, a körösi varga céh díszes, zöldmázas korsóját a túri fazekasok készítették 1696-ban,

6 7 mint ahogyan ők készítettek később is gyertymártókat, korsókat, butéliákat, s más edényeket.

68 Kecskemét hetivásárain 1789/1790-ben összesen kilenc fazekas fordult meg, valamint négy szekér korsót hoztak a szentesiek.

6 9 Hódmezővásárhelyről — egészen századunk közepéig — főként tálakat, kantákat, kuglófsütőket, Kalocsáról jellegzetes mázatlan, vörösesszínű locsolókat, kantákat hoztak a három város piacaira, vásáraira. A Felvidékről a gyolcs mellett jelentős mennyiségű faáru is érkezett a három városba. Nagykőrös városának pl. az 1813. évi vásári limitációjában többek között egy „Gyoltsos szekérnek" 40 krajcár, „Hordós Tótnak" 1 forint, „Kerekes Tótnak", Lábas ólas Tóthnak" szintén egy forint taxa fizetését írták elő.

70 A kecskeméti hetivásárokra pl. 1789/1790-ben Cinóbányáról, Gömörvárról, Hnusztyánról, Osgyánból és Rimaszombatból érkeztek szatócsok, abroncs és egyéb faárut hozó kereskedők szekereikkel. Az alföldi helységekből általában gabonát, hagymát, zöldséget, baromfit, s a Tisza-menti falvakból pedig halat szállítottak ide.

71 A nagyobb tömegű élőállat-kereskedelem mellett jelentős volt a tájközi árucsere-forgalom: különböző állati termékeket, bort, gyümölcsöt szállítottak el a három városból, Magyarország különböző vidékeire. A felvidéki szűcsök rendszeresen eljártak erre a vidékre állatbőröket felvásárolni. Pl. Wesselényi Ferenc nádor 1659-ben vette oltalmába a jolsvaiakat, megintve Kecskemét városát: „a* kik számokra afféle bőröket gyűjtögetnek és hordanak, ez illyetén bőröknek vásárlásokban és megszerzésekben háborgatni, bántani 's azokat erőszakkal hátakról levenni, tilalmazni, és másféle alkalmatlanságokat az ország törvénye ellen cselekedni és próbálni ne merészeljék . .. "

72 Ahogyan a jolsvaiakat megvédték a kecskemétiekkel szemben, úgy Batthyány Ádám magyar fővezér a kecskeméti tőzséreket is védelmébe vette 1655-ben írott levele által, biztosítva nekik szabad mozgást a felvidéki területeken.

73 A három városból nagy mennyiségű bort és gyümölcsöt szállítottak az Alföld mostohább feltételekkel rendelkező vidékeire. Bort vittek a három városból a Tiszántúlra (Gyoma, Szarvas, Kunhegyes stb.), gyümölcsöt és bort a Kiskunságba (pl. Szabadszállás), s a Jászságba. A mezővárosi őstermelők nagyarányú kereskedő tevékenysége gyakran sértette a communitas érdekeit, mint pl. kiderül ez Nagykőrös esetében is 1802-ben: „sokan 65. PML NkV Tan. SZK 1751/52. máj. 8., máj. 14., máj. 28., jún. 22., aug. 16., szept. 7. 66. PML CV Tan. Bírói végz. jkve 1838/39. 605. sz. 67. NÓVÁK László, 1982/b. 11-14. 68. NÓVÁK László, 1982/c. 69. BALANYI Béla, 1968. 116-117. 70. OL Abonyi uradalmi iratok 1813. jún. 26. (Nagykoros) 71. BALANYI Béla, 1968. 113-117. 72. BKML KkV Tan. jkv. 1659. dec. 6. (kelt Pozsonyban) 57. fol. 73. BKML KkV Tan. Kiv. jkv. 1655. szept. 28. (kelt Érsekújváron) 60. fol. 83