Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

MEZŐVÁROSI MIGRÁCIÓ ÉS ÁRUCSERE (A „három város" példája) NÓVÁK LÁSZLÓ A három város: Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd mezővárosi fejlődésében alapvetően közrejátszott a migráció és kereskedelem. A mezővárosjelleg legfőbb történeti meghatározó tényezője az autonómia, a kedvezőbb jogi helyzet, a cenzuális adózás, s emellett privilégiumok birtoklása, valamint a tágas határ, amely az agrártermelés fejlődésének volt az alapja.

1 Témánk vonatkozásában különösebben szükséges hangsúlyozni a privilégium és a határnagyság kérdését. A földesúri kézen levő mezővárosok — mint a három város is — legfőbb kiváltsága volt a vásártartási jog, amely lokális és tájegységek közötti árucsereforgalmat teremtett, a belső, helyzeti és helyi energiáknak megfelelően. A határnagyság tényezőt azért szükséges hangsúlyoznunk, mert a tágas földterületen adódott lehetőség a nagyarányú, árutermelő mezőgazdálkodásra, amelynek produktumai éppen az árucsere-forgalomban váltak értékké. Az árucsere-forgalom hozta magával a tőkefelhalmozódás, vagyonképzés lehetőségét, amely — végeredményben — a cívis társadalom kialakulását, s egyben a mezővárosok anyagi biztonságát teremtette meg. A földterület, illetve határnagyság kérdése elválaszthatatlan a demográfiai viszonyoktól, hiszen nagyobb aktív népesség volt szükséges a földterület hatékony kihasználáshoz, a mezőgazdálkodáshoz. A viszonylag kis területen, a település központjában koncentrálódó és mezőgazdálkodással foglalkozó népesség, s a tágas határ, mint munkahely, együttesen jellemzik a jellegzetes alföldi mezővárosi településszerkezetet. Továbbiakban a migráció és kereskedelem kérdését vizsgáljuk tüzetesebben, hogy körvonalazhassuk a tipikus alföldi mezővárosok, a három város társadalmi-gazdasági jelentőségét a területi kapcsolatok rendszerében. MIGRÁCIÓ A mezővárosok népességének gyarapodása szorosan összefügg a migrációval. A korai időszakból (XI—XIII. század) pontos adatokat nem ismerünk a népesség nagyságára vonatkozóan. Az Árpád-korban több templomos falu és templom nélküli település volt Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd határában. A

XIII. századi pusztásodás során, részben a tatárjárás következményeként, elpusztult a településállomány nagyobb része, s a 1. A kérdéssel kapcsolatban vö. BÁCSKAI Vera, 1965.; ERDEI Ferenc, 1974.;FÜGEDI Erik, 1981. 71