Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Fügedi Márta: Árucsere útján terjedő elemek az észak-magyarországi viseletben

ÁRUCSERE UTJÁN TERJEDŐ ELEMEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VISELETBEN FÜGEDI MÁRTA Az eltérő természeti adottságú földrajzi régiók, kis- és nagytájak közötti munkamegosztás, a népesség tevékenységének és életmódjának differenciáltsága feltételezi a javak cseréjét is.

1 Megyénk is földrajzi nagytájak határán, több évszázados kereskedelmi utak mentén fekszik, földrajzi helyzetéből és természeti adottságaiból következően e terület népi kultúrájában mindig nagy jelentősége volt az árucsere különböző formáinak. Ennek hatása a hagyományos paraszti társadalom életében, tárgyi világának minden területén is kimutatható.

2 A népviselet a népi kultúrának olyan területe, ahol a meghatározó vonások az általános érvényű jegyek mellett mindig a helyi társadalomban, a kistáji vagy falusi közösségben alakultak ki. A viselet darabjaiból mindig a viselés, a helyi szabályozók, normák, egyéni vonások által lett lokális népviselet. A viselet alkotóelemeinek, az alapanyagnak, az egyes kész daraboknak, a díszítéseknek, kellékeknek a beszerzése több csatornán történt, s ily módon kapcsolódott az árucsere különböző — spontán és szervezett — formáihoz. A viselet alapanyagának egy részét (házivászon, nyersbőr stb.) és egyes öltözetdarabokat a paraszti társadalom maga és helyben állította elő. A vándorkereskedelem, a házalók jelentősége elsősorban az alapanyag-beszerzésben és egyes darabok, kellékek, díszek kínálatában mutatkozott meg a népviseletben. Vásárokon, piacokon, a kereskedelem e szervezett fórumain a viselet szinte minden rétege — méteráru, késztermékek, díszek — beszerezhető volt. Emellett egyes öltözetdarabokat helyi specialisták, illetve a legértékesebbeket — általában megrendelés alapján — mesteremberek készítették. Egy-egy lokális közösség viseletének egészében tehát az árucsere és kereskedelem legkülönbözőbb szervezeti formái is szerepet játszottak. A kereskedelem révén gyakran távoli vidékek divatja és ízlése jutott el idegen közösségek viseletébe, ahol azonban csak annak egészében, a helyi normákhoz alkalmazkodva, az ottani viselet rendszerébe beépülve töltötte be funkcióját. Ez a rövid tanulmány csupán szemelvényeket kíván bemutatni ahhoz, hogy a népviselet kialakításában milyen szerepe lehet a kereskedelem különböző formáinak. Az északkelet-magyarországi régió azért is szolgálhat tanulságos például ilyen vizsgálódáshoz, mert területünk változatos és eltérő történelmi hagyományai, a különböző földrajzi 1. A témához részletes bibliográfiát nyújt DANKÓ Imre 1978. 251-289. 2. Vö.: DOBROSSY István-FÜGEDl Márta 1982. 395-407, továbbá VIGA Gyula ide vonatkozó kutatásai, elsősorban a Bükk hegység területéről. 197