Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Páll István: Árucsere a Tisza két partja között

kosarakat.

48 Már 1772-ből van adatunk arról, hogy Dombrád, Kék és Óntelek lakosai eladásra készítettek gyékényeszközöket,

49 s szállították azt Zemplénbe, Máramarosba, Ugocsába,

50 de a híres berencsi gyékényponyva még a XX. század elején is keresett portéka volt Tokaj, Tállya, Keresztúr vásárain.

51 Alapokon nőtt háromélű sást szőlőkötözésre vitték eladni a Hegyaljára, s a jobbágyokat még úrdolga fejében is kötelezték kötőfű vágására.

52 A Jászói Prépostság 1883-ban kelt szerződése szerint a paszabiak minden év tavaszán 4500 férfimarok kiszárított kötőfüvet szállítottak a gávai birtokközpontba.

5 3 Még jó néhány, a természetből összegyűjtött termék talált csere útján gazdára. A beregi tiszahátiak a nyíri emberrel dolgoztatták fel a szénájukat vagy adták el pénzért neki,

54 a besztereciek gyógyfüvekkel, súlyommal kereskedtek,

55 a Borsod és Gömör megyei tótok sonkolyt vittek magukkal a rétközi falvakból

56 adva érte kaszát, szövőbordát

5 7 s készítettek belőle méhviaszt; még a nadállyal való kereskedés is hozott valamit a szegényebbek konyhájára a debreceni, pesti, nagyváradi, tokaji és keresztúri vásárokon.

58 A hal mái a XVIII. században is fontos árucikke volt a vizek mellett élőknek. BÉL Szabolcsról írta, hogy „a megye Tisza felőli része a halászatnak annyi hasznát veszi, hogy még disznóhizlalásra és másutt való eladásra is jut belőle."

59 A rétköziek a fogott halat Debrecen, Kassa, Szatmár, Miskolc vásáraira, sőt még messzebb, Lengyelországba, Krakkó és Lemberg városokba is elvitték;

6 ° még egyetlen község, Kék halászai is a Hegyaljától egészen Nagyváradig ismertek voltak.

61 A Rétköz csaját főleg Ungvárra vitték hordókban, de ide is eljöttek érte más vidékekről.

62 Az Ecsedi-lápiak Munkácsra, Ungvárra, Beregszászra, Nagyszőllősre, Técsőre szekereztek a fogott csíkkal, s ott böjt idején a ruszinoknak adták el azokat. Útközben még szekeret és más holmikat (gyapjút, cserépedényt, sulykot, gereblyét) is kaptak érte cserébe.

63 De nemcsak a Tisza bal, hanem a jobb partján élők is kereskedtek hallal, csíkkal. FÉNYES írta a Bereg megyei Bátyúról, hogy „fával, hallal, csíkkal bővelkedvén, ezekkel jutalmas kereskedést folytat."

64 48. KISS Lajos 1961. 24., 121., 312., 330., 370., 383. 49. KISS Lajos 1961. 176., 293. 50. KISS Lajos 1961. 68. 51. KISS Lajos 1961. 330., 370. 52. KISS Lajos 1961. 24., 36., 244., 298., 312., 330., 370., 404. 53. KISS Lajos 1961. 300. 54. USZKAY Mihály 1985. 286. 55. KISS Lajos 1961. 24. 56. KISS Lajos 1961. 159., 312., 371. 57. GUNDA Béla 1984. 94. 58. KISS Lajos 1961. 158. 59. BÉL Mátyás 1979. 17. 60. KISS Lajos 1961. 49., 135. 61. KISS Lajos 1961. 181. 62. KISS Lajos 1961. 68., 370. 63. GUNDA Béla 1984. 91. 64. FÉNYES Elek 1851. 1/103. 160