Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: Árucsere és migráció

Az etnikai meghatározottság vizsgálatához kötötten kell megemlékeznünk éppen az áruk migrációjával kapcsolatosan arról is, hogy az árucsere szempontjából, minthogy éppen cseréről, adok-veszekről van szó, nem beszélhetünk egyes területek, egyes ilyen vagy olyan készítő tevékenységet folytató népcsoportok prioritásáról. Nem szabad elfelej­teni, hogy általában minden eladó szükségből ad el és ugyancsak általában, minden vevő szükségből vásárol. Az eladók nemcsak hoznak valamit eladni, elterjeszteni és ezáltal fel­emelni, fejleszteni a vevők környezetét, mert az eladott áruért csere esetén olyan áruféle­ségeket kaptak, vagy kapnak, ami neki vagy nekik nincsen, jól lehet szüksége vagy szük­ségükvan rá: vagy pénzt kapott, kap érte, amivel ott helyben, vagy útközben megvásárolja a neki hiányzó, de szükséges árut. Az árucseréhez kapcsolódó migrációnak valóban van­nak átadó, elterjesztő, technológiát, anyagfelhasználást stb. fejlesztő funkciói, azonban nem így; ilyenformán, leegyszerűsítve és mindenképpen egyoldalúan. Az árucserének, az árucsere migrációs tényezőinek éppen a csere, az egyenlő feltételek, a kölcsönösség be­tartása az egyik legfontosabb lehetősége a migrációs hatások kibontakozásához. Mindennek óriási irodalma van és igazán a bőség zavarával küzdök, amikor csak a legfontosabb kutatók, illetve feldolgozások ide vonatkozó megállapításaira utalok. Jómagam is több alkalommal foglalkoztam az árucsere etnológiai kérdéseivel, köztük a migrációs tényezőkkel és funkciókkal is. 6 Mint ahogy igen sokszor kutattam, mentem utána egyedi példákon, egy-egy nevesebb vásár bemutatásánál az ott adott migrációs folyamatoknak. 7 Mindezek alapján az árucsere, közelebbről a magyar árucsere migrációs funkcióról, összefoglalva, a következőket mondhatom el, többek között azzal a céllal is, hogy jó bevezetőt nyújtsak az utánam következő előadóknak, előadásoknak tárgyaik kifejtéséhez. Az árucsere migrációs lehetősége abban rejlik, hogy az úgynevezett vásárhelyek, legalábbis a nevesebbek, nem mindenütt, nem bárhol keletkeztek. A településtörténetből, a településnéprajzból tudjuk, hogy a legnagyobb vásárhelyek ott létesültek, ahol két ellen­tétes táj; hegyvidék és síkság; nagy vízfelület és szárazföld találkoznak egymással, az úgynevezett peremterületeken, ahol ezek a vásárhelyek egyenesen vásár övezet eket alkot­nak (Gyöngyös, Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Ungvár, Beregszász stb.). Vásárhelykép­ződés szempontjából jó, alkalmas területeknek kell tekintenünk a folyami átkelőhelyeket is; esetleg mindkét parton, de az egyiken feltétlenül (Buda és Pest, Vác, Baja, Szeged, Makó stb.); a völgyszájakat vagy bejáratokat (Miskolc, Nagyvárad, Lippa stb.); a nagy kiterjedésű azonos földrajzi adottságokkal rendelkező területek középpontjait, az olyan helyeket, ahol szárazföldi utak találkoznak, keresztezik egymást. Ilyen nagy kiterjedésű területünk a Kis- és Nagy alföld, az erdélyi és a Fejér megyei Mezőség stb. (Komárom, Kecskemét, Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Székesfehérvár, Sár­bogárd stb.). 5.GRAEBNER Fritz 1910.; THURNWALD Richard 1932.; McC. ADAMS Robert 1974.; LOCKWOOD W. G. 1972.; BELSHAW C. S. 1963. 6. DANKÓ Imre 1978. 250-289.; Vö.: DANKÓ Imre 1974. 135-158.; DANKÓ Imre 1977. 7. DANKÓ Imre 1963.; DANKÓ Imre 1964. 169-185.; DANKÓ Imre 1974.; DANKÓ Imre 1974. 207-233.; DANKÓ Imre 1974. 175-187. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom