Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)
Dankó Imre: Árucsere és migráció
A különböző földrajzi adottságokkal rendelkező, egymástól eltérő területeken más és más anyagok találhatók, más és más vegetáció, állatvilág alakult ki. Ennek megfelelően más és más technológiák terjedtek el, mesterségek fejlődtek ki. Másként alakult az életmód is. A vásárhelyek elsődleges feladata az volt, hogy ezek a különböző földrajzi adottságokkal, gazdasági, társadalmi és kulturális strukturálódással bíró tájak rajtuk kicseréljék a maguk sajátos, ám szükségleteiket nem teljesen kielégítő termel vényeiket, áruikat. Ennek megfelelően egy-egy vásárhelyen találkoztak azonos nemzetiségű és más nemzetiségű, azonos foglalkozású és nem azonos foglalkozású, azonos vallású és nem azonos vallású, azonos korú és nem azonos korú, nemű és műveltségű emberek, akik az árucsere alapvető műveletén túl sok minden mást is elvégeztek. Például tájékozódtak szakmai, gazdasági, művelődési és politikai téren. Tapasztalatokat adtak, szereztek, ismereteket terjesztettek el az élet minden területére vonatkozóan. Nyelveket tanultak, tanítottak, mindezt nem közvetlenül tanítási céllal, hanem az adás-vevéshez kötötten, mintegy velejáróként, az árucseréhez szükséges kommunikáció kapcsán. Még az úgynevezett néma csere korában és körülményei között is, ha éppen nem is nyelvvel, hanem bizonyos jelekkel, illetve a cserére felajánlott anyag vagy készítmény elkészítési módjának, funkciójának, konkrét sajátságainak megfigyelésen, közvetlen szemléleten alapuló gyakorlatával, végső soron szerepel, különböző árucserei magatartásformák kialakulásával és gyakorlásával. 8 Mindebben — ahogy előzőleg már szóltam róla — számos migrációs tényező is közrejátszik. Közülük legfontosabb az áru szállítása. Ez különösen szembetűnő a vándorárusok, a vándorkereskedelem, a vándoriparossággal összekötött vándorkereskedés esetében. De ott van minden más, a migrációs tényezők szempontjából kevésbé feltűnő vagy egyáltalán nem feltűnő, sőt rejtett esetekben is. Az árucserében megnyilvánuló humán migrációnak érdekes megnyilvánulásai a kereskedelmi központokban, a neves vásárhelyeken kialakult „nemzetiségi" utcák, negyedek, azok a város-, illetve településrészek, ahol a középkori kalmárok (jellegzetes mozgó, vándorló kereskedők) utódaiként letelepült különféle nemzetiségű kereskedők laktak, illetőleg laknak. Nemcsak a XVIII. században kialakult újgörög, részben mecedón és cincár negyedekre, kalmár kompániákra kell itt gondolnunk, hanem azokra a kisvárosi üzletnegyedekre is - Mendől Tibor nevezte el így mezővárosaink vásár-piactereit —, ahol a kiskereskedelmet átvevő zsidóság lakásai, boltjai, műhelyei, üzletei összpontosultak. 9 Mindezekkel a településben is megmutatkozó migrációs tényezőkkel összefüggésben terjedtek el bizonyos adagolási, porciózási szokások, mértékek és pénzek is. 1 ° Az árucseréhez kapcsolódó migrációs folyamatok végső soron a kulturális elemek, tényezők elterjesztésében, átadásában, átvételében és módosításában játszanak nagy szerepet. A migrációs folyamatoknak megfelelően alakul a kultúra integrációja, bontakoznak ki, válnak hatékonnyá az interetnikus folyamatok. Az árucseréhez fűződő migrációs folyamatok kétféle módon hatnak kulturális vonatkozásban. Nagyobb arányú a közvetett 8. DANKÓ Imre 1980. 155-190. 9. ECKHARDT Ferenc 1918.; FÜVES Ödön 1965. 106-109.; BUR Márta 1978. 261-313. 10. DANKÓ Imre 1973.; MAKKAI László 1959. 16
