Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)
Bencsik János: A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében
ségében. A szemközti települések lakossága szoros kapcsolatot tartottak egymással, s nem volt eközben gátja a Tisza e kapcsolatok tartásának. Ellenkezőleg, olykor azt tapasztalhatjuk, hogy erősen érvényesült az egymásra utaltság közöttük, miközben természetesen nélkülözhetetlenek voltak a révek. IRODALOM BENCSIK János 1970 Egy jobbágyközösség gazdasági, társadalmi élete az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig. Debrecen, in. ALKU. Ser. Hist. III. BENCSIK János 1973 Az „Irigyli" szőlőskert, in. Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. Miskolc. BENCSIK János 1974 A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század végétől. Hajdúböszörmény. BENCSIK János 1974/a A paraszti közösség gazdasági tevékenysége, in. Polgár Története, Polgár (szerk. Bencsik J.) BENCSIK János 1977 Csege, szabadmenetelű fobbágyfali társadalomrajza a XVIII-XIX. század fordulóján, in. Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. Hajdúböszörmény, 63-150. BENCSIK János 1982 Adatok a délborsodi falvakból az árutermelés és piacozás ismeretéhez, in. MódyBalass-Ujváry: Néprajzi Tanulmányok, Debrecen. 407-422. BENCSIK János 1985 Tiszaladány és a táj házassági kapcsolatrendszere a feudalizmus utolsó évszázadában, in. Herman Ottó Múzeum Közleményei HÖGYE István 1979 XVII-XVIII. századi adatok a tokaji lakodalmi szokásokhoz. HOM. Közi. 17. 127. KOZÁK Barnabás 1976 A tiszadorogmai vesszőfonás. in. Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 129-135. PAPP József 1967 Tiszacsege. Debrecen. DIE TRENNENDE ROLLE DER FLÜSSE, DIE VERBINDENDE ROLLE DER ÜBERSETZSTELLEN IM BÄUERLICHEN WARENAUSTAUSCH (Auszug) Im ausgewählten Themenkreis geht es darum, inwieweit besonders am 10 km langen Abschnitt der Theiß zwischen Tokaj und Tiszafüred der Fluß die am rechten und linken Ufer gelegenen mehr als 30 Ortschaften voneinander trennt. Es geht darum, ob trotz des 180-200 m breiten, bedeutenden Wasserreichtum aufweisenden Flusses die an beiden Ufern gelegenen Ortschaften in gesellschaftlicher und wirtschaftlicher Beziehung die Verbindung miteinander halten konnten. Auf Grund der detaillierten Untersuchung kann gesagt werden, daß: 152