Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)
Dankó Imre: Árucsere és migráció
tott árut felhasználják. A felhasználás, mozgástényezői az áru természetének, valamint a felhasználás módjának, szokásainak és hagyományainak megfelelően igen különbözőek lehetnek. Az állatkereskedő például a felvásárolt árut előbb-utóbb a vágóhídra viszi, hajtja, szállítja. A gazda a megvásárolt vetőmagot például a vetésre alkalmas időpontban kiviszi vagy kiviteti a kertbe, a földre és ott, az ott érvényes vetési gyakorlatnak megfelelően elvetik, vagyis végeredményében mozgatják. Ugyanígy, például a hombárból kimért gabonát a malomba viszik megőrletni, onnan a lisztet hazaviszik, hogy aztán — bérsütés esetén — odahaza kenyértésztává dagasztva szakajtókban a pékhez vigyék, aki kisüti. A kisült kenyereket aztán ismét haza kell vinni. Stb. Sorolhatnám a példákat akár egész nap, mert a mindennapi élet, szinte valaminnyi tényezője teli s teli van migrációs, legtöbbször a vevőhöz, azaz a leendő tulajdonoshoz kapcsolódó migrációs jelenségekkel. Az eladók és vevők mozgásának színterei, az elsődleges, másod- és harmadlagos színhelyek közti helyváltoztatásnak az árucserében kialakult szerepjátszásnak, szerepvállalásnak több változása, cseréje is lehetséges. Ezek a szerepcserék leginkább a tulajdonos fogalmi és személyi változásaiban összegeződnek. A színhelyváltozások általában a tulajdonformák változásával, illetve az árukat (anyagokat, termeivényeket és termékeket) illetően pedig minőségi változásokkal (teljes vagy részleges előkészítés, félkész áru, tisztított, csomagolt, átalakított stb. áru) járnak együtt. Mindezek a tulajdonformákban bekövetkező, mind pedig ezekben a minőségi viszonyokban kialakuló változások mozgásra, különböző mozgáselemekre, migrációs folyamatokra vezethetők vissza. Az árucserében szereplő harmadik, de mindenképpen fontos tényező, az áru, legyen az bármi is; szintén bír migrációs tulajdonságokkal. Az áru migrációs tényezőit meghatározzák az anyagának, feltárási, elkészítési helyének adottságai. Ezek mellett a materiális adottságokon kívül számos szellemi vagy eszmei adottsággal is számolnunk kell. Ilyen, az áru migrációját nagyban elősegítő vagy éppen gátló tényező, például az áruval szemben támasztott igény, minőségi, kivitelezettségi követelmény, ízléshagyomány, divat. Az áru migrációs tényezői közt kell megemlékeznünk az áru csoportosításáról, csomagolásáról, a mértékek használatáról, elterjedéséről, a reklámról, az úgynevezett márkák, még inkább népi márkák stb. mozgást igénylő és kiváltó; tehát migrációs összetevőiről. Az árunak az árucserében kifejeződő migrációs tényezői közül kiemelten kell foglalkoznunk mind az anyagi kultúra, mind pedig a folklór vonatkozásában az etnikai meghatározottságokkal, körülményekkel. Meg kell jegyeznünk, hogy az árucserével kapcsolatos, az árukra vonatkozó migrációs tényezők felvetik a tárgyak, az anyagi kultúra összetevőinek etnikussága kérdését. A kérdés felvetése, az ezen irányban végzett kutatások, egyrészt az interetnikus kapcsolatokhoz vezetnek el, másrészt kimondatják, hogy az ipari társadalmakban, a világkereskedelemben az áruk, tehát a tárgyi világ etnikusságának kérdései, etnikus sajátságai rendkívül bonyolultakká és ezzel párhuzamosan kevésbé fontosakká váltak és válnak. Még a folklorizmus világában is, ahol olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, hogy például az egykor a Tiszán, Maroson leúsztatott rutén, román, székely fát helyettesítő, ma jobbára Ausztriából és Lengyelországból származó puha fából Békéscsabán, szlovák származású asztalosok által magyar megrendelésre készített és így magyar feliratokkal ellátott festett bútorok etnikai meghatározása nehéz feladat lenne. 14
